kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Lázár Ervin - Napló

Napló

Lázár Ervin

Helikon Kiadó , Megjelenés: 2016. október 12.
Könyv
 
Lázár Ervin naplója, melyet budapesti évei alatt, 1984-től 2006 végén bekövetkezett haláláig vezetett, ablakot nyit az író belső világára, amelyből irodalmi alakjai, mesehősei táplálkoznak. Pillanatnyi impresszióit kifejező mondatok, gyermekkori emléktöredékek, játékos...
2974 Ft 3499 Ft
15%
Szállítás: 2-5 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2766 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Lázár Ervin naplója, melyet budapesti évei alatt, 1984-től 2006 végén bekövetkezett haláláig vezetett, ablakot nyit az író belső világára, amelyből irodalmi alakjai, mesehősei táplálkoznak. Pillanatnyi impresszióit kifejező mondatok, gyermekkori emléktöredékek, játékos szókapcsolatok, kitalált nevek, epés megjegyzések, hétköznapi töprengések egyaránt megfordulnak a szövegben, ahogy novellavázlatok és teljesen kidolgozott elbeszélések is. Lázár Ervin gondolati szimbiózisban élt művei hőseivel és Tolna megyei szülőföldjével, "Rácpácegressel" is, melynek emlékeiből a fővárosban töltött évtizedei alatt is sokszor merített ihletet. Naplóját lapozgatva annak az alkotóművésznek a lelkivilága, gondolkodásmódja válik érthetővé és szerethetővé, akit eddig leginkább a méltán népszerű A Négyszögletű Kerek Erdő vagy a Csillagmajor szerzőjeként ismertünk.
Lázár Ervin 1936-ban született Budapesten, ám gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, ahol édesapja uradalmi intézőként dolgozott. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészkarának újságíró szakán kezdte, majd Pécsen, később a fővárosban dolgozott újságíróként, szerkesztőként. 1989-től szabadfoglalkozású íróként alkotott, miközben a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Jellemző műfajai az elbeszélés és a jellegzetes, újszerű hangot megütő mese. Olvasóközönsége körében egyedi hangvételű meséivel lett igazán népszerű, melyekkel háromszor nyerte el Az Év Gyermekkönyve díjat. A tíz éve elhunyt Lázár Ervin idén lenne 80 éves - naplója újrakiadásával a népszerű íróra emlékezünk.
"Gyerekkoromban még volt házam. A szüleim háza, ahol tökéletes védelmet gondoltam magam köré. Amiről már tudom, hogy illúzió volt, de érzelmileg mégiscsak valóságos. Elbillen. Nyaklik. Akkor még álmomban sokat repültem. A kert zugában álló méhes rongyolódott zsuppos tetejéről indultam oldalamhoz szorított karokkal, minden izmomat megfeszítve próbáltam emelkedni, s nagy élmény volt, ha sikerült. Bizonyos magasság elérése után már magabiztosan suhangattam. Ébren meg kitaláltam magamnak az üvegburát. A sérthetetlent és a láthatatlant. Ebben az üvegburában utazgattam. Kényelmesen hasra fekve. Engem nem látott senki, én mindent láttam, hiszen a bura üvegén át minden irányba szabad kilátás nyílt. Tengerek fölött repültem, bejártam az afrikai őserdőket, Indiában hosszasan repültem, a zsákmányt cserkelő tigris fölött. Inkább csak tájak érdekeltek. Erdők, szavannák. Meg sem érintett, hogy semminek sem érezném az illatát, az izgalmát, a veszélyét. Éppen ezért kellett az üvegbura. A védettség miatt. Az élet lényegétől féltem. A részvételtől."
Könyv adatok
Cím: Napló
Szerző: Lázár Ervin
Kiadó: Helikon Kiadó
Oldalszám: 408 oldal
Megjelenés: 2016. október 12.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632277615
Szerzőről
Lázár Ervin további művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet