Popper Gábor az első könyvében megszenvedte édesapja halálát, tabuk nélkül megírta kapcsolatuk problémáit és örömeit, de saját írásaival, novelláival is találkozhattunk. Így van ez ebben az újabb kötetben is."Az előző kötetnél még nagyon itt volt, vezette a kezem, a gondolataimat. Ahogy múlt az idő, egyre távolodott, de a mai napig is velem van, beszélgetünk, gondolatot cserélünk. Érezzük egymást, tudunk egymásról, együtt vagyunk itt a Földön és ott az Univerzumban."Az új novellák merészebb kitárulkozást mutatnak, humorral, lírával és az ismeretlent is elfogadó érzékenységgel. Ugyanakkor megismerhetjük az emlékeketés az egymás megértését tovább mélyítő leveleket és "holdsétákat" apa és fia közt...