Bővebb ismertető
"Az ismeretlen táj térképét, amit csak egyszer nézhetett meg, alaposan meg kellett jegyeznie, hogy el ne tévedjen majd, ha odaér."
Ezen az ismerős ismeretlen tájon járunk mi is, ahogy Molnár Krisztina Rita novelláinak szereplői. Az eltévedt fiú, a púpos vénkisasszony, a megátkozott alvófalu lakói, egy meghibbant feleség, egy patkánykirály, egy biztonsági őr és a többiek életét is napi vagy történelmi megpróbáltatások kuszálják össze.
Korok és vidékek összemosódnak, a hősök kacskaringós, hol emelkedő, hol lefelé ívelő útjaiból rezignált figyelemmel szőtt lírával és humorral átitatott történeteket a szerző.
Októberben sem érdemes lemaradni az Írók Boltja eseményeiről.Gazdag kortárs magyar és világirodalmi felhozatal, zenetörténeti fókuszú beszélgetések, képregény és kritika tematikájú folyóiratlapszámok bemutatója, illetve a nagysikerű ÉS-Kvartett legújabb összeülése Závada Pál Hajó a ködben című regénye apropóján, mind-mind az Írók Boltja októberi programjában.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
„Igen sokat kell olvasni és igen keveset kell beszélni”Hanák András esszéje Murakami Harukiról (aki a jóslat ellenére végül mégsem kapott Nobel-díjat), Károlyi Csaba kritikája Molnár Krisztina Rita kötetéről, Kálmán Gábor és Tóth Réka Ágnes versei, Oravecz Imre, Tóth Kinga és Mátyás Győző prózája, Németh Gábor tárcája, Báron György filmes, Molnár Zsófia színházi bírálata a 2019/41. heti Élet és Irodalomban.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
MOLNÁR KRISZTINA RITA művei
Molnár Krisztina Rita (Budapest, 1967. október 11. –) költő, tanár, múzeumpedagógus.
Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, György, Márton.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE TFK-n magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE BTK-n magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett.
Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben. De nem csak a kézzel fogható környezet: a költőt körülvevő "szellemlények" - régi korok írói, költői, zeneszerzői - és más történelmi figurák egyaránt.