Bővebb ismertető
J.R.R. Tolkien nem csupán regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete fő műve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfont az általa kidolgozott mesterséges nyelvek. E páratlan mítosz-ciklus legismertebb darabjai A Gyűrűk Ura és A hobbit című regények, illetve a posztumusz szerkesztett, A szilmarilok című gyűjtemény - amely azonban sajnos nem teljes, és nem tükrözi azt, ahogy a Professzor elképzelte a művet.
Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak az olvasó elé.
Az Elveszett Mesék Könyve I. része A szilmarilok mitológiaciklus legelső elbeszélésének bevezető történeteit tartalmazza. Kibontakozik a mitológiarendszer kiindulópontja, és nyomon követhetők páratlan fejlődésének kezdő lépései: a világ teremtése, a valák cselekedetei, a tündék ébredése, legnagyobb alkotásaik születése és Melko pusztító lázadása - ahogy azt maguk a tündék Eriolnak, a nyugati óceánon átkelő ember-hajósnak elmesélték.
Önálló kötetben, Alan Lee csodálatos illusztrációjával jelenik meg a „Tolkien-írások Szent Grálja”.Először jelenik meg önálló könyvként a modern fantasy atyjaként emlegetett J. R. R. Tolkien Gondolin bukása című műve, amelyet ő maga Középfölde „első igazi történetének” nevezett. A történet, korábban az Elveszett mesék könyvében és A szilmarilokban volt olvasható. A kötetet az író fia, Christopher Tolkien szerkesztette és Alan Lee illusztrálta.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
A regisztráció során összesen négy, kiegészítő jeggyel hat programra (előadásra, workshopra, szabadulószobára) lehet jelentkezni!A Magyar Tolkien Társaság 2020. február 1-jén az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (1035 Budapest, Raktár utca 1.) ismét ismeretterjesztő előadásokkal, műhelyekkel, kiállításokkal, látványos jelmezekkel, társasjátékkal, tánccal és dallal ünnepli J. R. R. Tolkien születésnapját.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
(1892–1973)
Író, filológus, egyetemi professzor. Az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, és az angol nyelv és irodalom professzora 1945-től 1959-ig.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit (Szobotka Tibor fordításában A babó) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a walesi, a gót, az óskandináv nyelvek, az óangol különféle változatai, és a finn, különösen elbűvölték. Már oxfordi egyetemi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását (1915-re már igen előrehaladt a tünde nyelvek kidolgozásában).
Tolkien egy korábbi tanítványa kérésére jelentette meg A hobbit című könyvét, amelyet eredetileg gyermekei szórakoztatására írt. 1954–1955-ben jelent meg leghíresebb műve, A Gyűrűk Ura három kötete, amelyet csaknem tíz évig írt, és amely a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Tolkien fő művének A szilmarilok címmel összefoglalt írásainak gyűjteményét tartotta. A mű könyv alakban csak a szerző halála után jelent meg, fia, Christopher közreműködésével.
A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. A mű, ahogy a hasonló mítoszregények általában, sok irodalmi és mitológiai vonatkozást vagy átvételt tartalmaz, elsősorban az óskandináv és óangol mítosz- és legendairodalomból, de kortárs irodalmi művek (főleg tündérmesék) is hatottak az íróra, s megjelenik benne a keresztény (katolikus) vallás szemléletmódja is.