Bővebb ismertető
"Vakulya Norbert az 1916-os erdélyi román betörést feldolgozó történelmi regényének főhőse a kalandos életű báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (1877-1933) geológus, paleontológus, albanológus, hírszerző, albán trónkövetelő és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tag-ja. Nevéhez fűződik az első magyarországi dinoszauruszlelet tudomá-nyos leírása.
1914 és 1916 között a magyar hadseregben főhadnagyi rangot viselő Nopcsa több tudományos és diplomáciai utat is tett Romániába, me-lyek során világos lett számára, hogy Románia egyik elsődleges stra-tégiai célja a súlyos nemzetiségi problémákkal küzdő Erdély elcsato-lása az Osztrák-Magyar Monarchiától.
Miután többször figyelmeztette a hadvezetést a román betörés veszé-lyére, előbb felettesei engedélyével, később azok határozott tiltása el-lenére többször is álöltözetben, román pásztornak vagy az osztrák-magyar seregből dezertált román katonának kiadva magát figyelem-mel kísérte a román csapatösszevonásokat és a hadvezetés szándékaira utaló jeleket.
Újabb figyelmeztetései ellenére az osztrák-magyar haderő nem tudta megállítani a román betörést, Nopcsáék családi birtokát, akárcsak a környékbeli területeket elfoglalták és kifosztották a román csapatok.
A Vihar Erdélyben a kalandos életű báró élettörténetének és az 1916. augusztus-októberi erdélyi betörésnek hű dokumentálásán túl egye-dülálló betekintést nyújt a monarchiabeli Erdély nemzetiségi feszült-ségeibe, az osztrák-magyar politika és hadvezetés visszásságaiba és az egyszerű erdélyi emberek - magyarok és románok - hétköznapjaiba.
"
1975-ben született Kiskunfélegyházán. Még kiskamaszként Békéscsabára költözött, egyetemi éveit Szegeden töltötte, majd ismét Békéscsaba, Helsinki, Budapest és London következett, aztán megint Budapest – azóta is ott él. Még ha a felsorolt városok alapján nem is úgy tűnik, a költözés nem hobbija. Az utazás, a világjárás annál inkább – de nem az egyetlen.
Míg nem kezdett a szoftveriparban dolgozni, a programozás volt a fő szabadidős tevékenysége, ma már inkább a rajzolás és az írás.
Első művei 1990-91 táján jelentek meg nyomtatásban. Hogy a szépemlékű Commodore Világ első évkönyve, a Hahota utolsó száma, vagy egy rövid életű városi diákújság biztosított teret elsőként szárnyai próbálgatására, már nem emlékszik pontosan, mert nagyjából egyszerre támadt sikeresen mindhárom fronton. Az ezt követő években számos újság és kiadvány hasábjain osztotta meg az olvasókkal elméje termékeit, melyek többsége, legyen szó rövid történetről, képregényről vagy illusztrációról, egy sarokponton megegyezett: erősen megfűszerezte őket humorral.
Bár zsenge ifjúkorában vonzódott a rövid, abszurd történetekhez, felnőtt fejjel rájött, nem feltétlenül attól lesz jó egy-egy írásműve, ha arra törekszik, hogy maximalizálja az egy mondatra jutó poénok számát. Így a humort egy ideje sodró lendületű kalanddal, csavaros történettel és nem mindennapi szereplőkkel hígítja – és, ha a visszajelzéseknek hinni lehet, egészen élvezetes írások kerülnek ki a kezei közül.
2003 óta számos fantasy és science fiction alkotása jelent meg a kor egyik legpatinásabb hazai fantasy kiadójánál, a Cherubionnál, különböző antológiákban illetve önálló kötetekben. A Vízfüttyő Loson főszereplésével készült sorozatát azonban nem csak vérbeli fantasy rajongóknak szánja, és biztosra veszi, hogy masszív rajongótáborra tehet szert az Athenaeum kiadónál megjelenő, mesebeli kalandokkal fűszerezett vicces történetekkel.
Példaképei, kedvencei: Rejtő Jenő, Douglas Adams, Terry Pratchett, Christopher Moore, George R. R. Martin és Joe Abercrombie.