Írások az anyanyelvi készségfejlesztéshez

Előszó
Beszédről - nyelvről tanárjelölteknek. Ez volt a címe 1993-ban a tanszékünkön
írt könyvünknek, mely a címéhez híven a beszédről és a
nyelvről szólt. A könyv az akkori nem nyelvész szakos Juhász Gyulá-s
hallgatók számára íródott. Ők a Nyelvművelés című tantárgy óráin
kaptak ismereteket; nem csupán a nyelvművelésről, hanem a nyelvről,
a nyelvekről, az alapfokú nyelvészeti ismeretekből mindenképpen.
A fenti művet az akkori tanszék vezetője, Lengyel Zsolt, valamint Annus
Gábor, Tóth Szergej és Vass László írta. Ezt dolgoztuk át, írtuk újra
és egészítettük ki új témákkal a Pápuáktól a Pioneerig című, 1997-
ben megjelent és sok kiadást megélt tankönyvben, melynek segítségével
több száz hallgató ismerkedhetett meg a nyelvi szintekkel, a
nyelvkeletkezési elméletekkel, az írás kultúrtörténetével, a stilisztika
szépségeivel és fogásaival vagy éppenséggel a társalgás szabályaival.
A könyv szerzője Tóth Szergej és Vass László volt.
Az évtizedek során a tanárképző főiskolai kar egyetemi karrá fejlődött,
a tanárképzés szerkezete is megváltozott, de a hallgatóknak továbbra
is lehetőségük van ismereteket szerezni - immáron az Anyanyelvi
készségfejlesztés című tantárgy óráin - olyan, a nyelvhasználattal
kapcsolatos tudnivalókról, melyeknek hasznát vehetik nemcsak a
szakmájukban, de a mindennapi életükben is.
Elsősorban tehát ismét tanár szakosoknak készült az Írások az
anyanyelvi készségfejlesztéshez című tankönyv, vagy inkább jegyzet:
ez a sok forrásból merítő és sokszerzős munka. A Szegedi Tudományegyetem
Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének munkatársai
és a tanszéken gondozott mesterszakok oktatói és óraadói írták.
Szerettek volna támaszkodni benne a jegyzet mint lassan kihalóban
lévő műfaj egykori legjobb hagyományaira. Melyek is ezek a hagyományok?
Legyen a jegyzet jól használható a tantárgy teljesítéséhez,
vázolja fel a szükséges, tantárgyra vonatkozó ismereteket, ismertesse
a tudomány legújabb eredményeit, de ne feledkezzen meg arról, ami
kiállta az idő próbáját, valamint bátran fogadjon be minden fontos és
igaznak vélt ismeretet, ha mások máshol jobban, érdekesebben és
részletesebben már megállapították és leírták.
A kötetben szereplő több írás már megjelent tanszéki és egyéb kiadványban,
de e tananyagba felfrissítve és átdolgozva kerültek. Más
írások kimondottan e kiadvány számára készültek. A szerkesztők bőségesen
merítettek a tanszék által pályázatra készített digitális tananyagból,
az órákhoz kidolgozott vázlatokból, a zárthelyi dolgozatok
feladataiból, a kötelező és ajánlott olvasmányokból, a gyakorlati képzés
során készült anyagokból és - talán ez a legfontosabb - azokból a
kérdésekből és felvetésekből, melyek a szemináriumokon hangzottak
el a hallgatóinktól.
A könyvünknek/jegyzetünknek - mondhatjuk, akár kurzusfüzetünknek
- az a feladata, hogy segítse a hallgatók felkészülését, s meglévő
tudásukhoz igazodva és arra támaszkodva tárgyalja a szakirodalomban
máshol már közölt ismereteket.
A különböző témákat feldolgozó fejezetekben a szerkesztők "vendégszövegeket",
valamint a témához kapcsolódó táblázatokat és ábrákat
is elhelyeztek. Ezek vagy kiegészítik a fejezetekben található ismereteket,
vagy olyan szövegrészek, képek, melyek alkalmasak arra,
hogy a hallgató kifejthesse a véleményét, a téma iránti szimpátiáját,
érdeklődését is.
Külön részben találhatók a fejezetekhez kapcsolódó feladatok, kérdések
és tesztek (valamint a megoldások), hogy segítségükkel a hallgató
önállóan is ellenőrizhesse válaszait.
A fejezetek végén található, néha igen bőséges irodalomnak - túl
azon, hogy jelöli a forrásokat - elsődleges funkciója a hallgatók tájékoztatása,
a téma iránt érdeklődő hallgatók segítése.
Külön örömmel tölt el bennünket, hogy a tanszék minden főállású
oktatója és dolgozója (Basch Éva, Erdei Tamás, Gaál Zsuzsanna,
Klippel Rita, Nagy János, Sulyok Hedvig, Tóth Szergej) valamint az
óraadóink közül (Annus Gábor, Herbszt Mária, Juhász Valéria, Rozgonyiné
Molnár Emma, Tóth Eszter, Tóth-Kocsis Csilla, Vass László)
szerzője e tankönyvnek.
A könyv több fejezetét haszonnal olvashatják az alkalmazott nyelvész,
bölcsész szakosok, nyelv- és beszédfejlesztő tanárok, valamint
a nyelv- és beszédfejlesztő tanári szakirányú továbbképzésen ismereteiket
bővítő pedagógusok is.
Érdeklődő olvasókat és eredményes felkészülést kíván
Nagy János egyetemi tanár