Bővebb ismertető
Mi / lesz így / veled, te / kis apeva, / felnősz majd nagyra?
Én csak játszom, miként a költészet maga is játék, a versek "feltalálása" óta ezernyi megújuló formában, a világlíra egészében látva s hallva. Egyértelmű a kérdés: a költői játék vajon megszólít-e, hozzám szól-e, arról szól, aki vagyok, vagy lehetnék? S akkor már mindegy, hogy merre tekerednek a sorok, s mennyi a szótagszám bennük, s nevet-e az olvasó, vagy felszisszen.
Az apeva, ez a most formálódó új költői kísérlet is csak akkor válik felnőtté, ha játékos kedvű komoly emberek írják nagyon komoly dolgokról. Most hirtelen komolyabb nem is jut az eszembe: az életről.
Varga Árpád már kezdi érteni az apeva lényegét. Az ő 15 szótagjaiba már belefér keserűség és cinizmus, szerelem és elválás, születés és elmúlás. A modern világ villanásai, naggyá váló kis jelentéktelenségei. Az ember elgondolkodik: és mindenhez elég ez az öt sor?
Elég. Olykor nem is kell több. - Praznovszky Mihály, irodalomtörténész
szerkesztette: Zsoldos Árpád és Adrienn
www.irodalmiradio.hu
Illusztrációk: Bacsa Zsófia, Gyarmath Anett, Katrin Czere, K. Polgár Anna Rózsa