Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
Schopenhauer az emberi akarat mivoltának problémáját, mint ami egész filozófiájának központi tétele, több alkalommal tette vizsgálódásai középpontjába. Főművében tisztán spekulatív alapon, metafizikája eredményeként, dedukció révén jut el az akarat szabadságának...
Schopenhauernek ez a világhírű tanulmánya 1844-ben jelent meg először, főműve, A világ mint akarat és képzet kiegészítő kötetének 44. fejezeteként. Minden szerelmi játéknak, akár vígjáték, akár tragédia, a végső célja valóban fontosabb minden más célnál az emberi...
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
The German philosopher Arthur Schopenhauer is best known for his 1818 work 'The World as Will and Idea', which characterises the phenomenal world as the product of a blind and insatiable metaphysical will. Proceeding from the transcendental idealism of Kant, Schopenhauer developed an atheistic...
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
,,Az életbölcsesség fogalmát itt a szóban magában rejlő értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való útmutatást"- írja Arthur Schopenhauer, német filozófus kötete bevezetőjében. A helyes...
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
Tratto dalla raccolta "Parerga e paralipomena" (Parerga und Paralipomena: kleine philosophische Schriften, 1851), scritti "minori" di Arthur Schopenhauer.
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
Tratto dalla raccolta "Parerga e paralipomena" (Parerga und Paralipomena: kleine philosophische Schriften, 1851), scritti "minori" di Arthur Schopenhauer.
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
Die Arbeiten, die Schopenhauer eigentlich erst näher in der Öffentlichkeit bekanntmachten, waren die kleinen philosophischen Schriften, denen er den Titel >>Parerga und Paralipomena>Aphorismen zur Lebensweisheit>Aphorismen>Aphorismen zur Lebensweisheit
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
A szerelem metafizikája - Schopenhauernek ez a világhírű tanulmánya - 1844-ben jelent meg először, főművének, a ,,Die Welt als Wille und Vorstellung"- nak, kiegészítő kötetében, amelynek 44. fejezete. A tanulmánynak, amely a kötetből kiszakítva is önálló egész, német címe...
Részlet a kötetből:
"Valamely nagy szellem munkájában sokkal könnyebb kimutatni a hibákat és tévedéseket, mint világosan és teljesen kifejteni a munka értékét. mert minden hiba elszigetelt és véges valami, amelyet éppen ezért tökéletesen át lehet tekintetni. A bélyeg...
Az antológiák körülbelül egyidősek az irodalommal. Az emberi szellem határos s ha tájékozódni akar a végtelen változatosságú világban, kénytelen kiválogatni, értékelni, a maga szempontjai szerint rendezni a jelenségeket; az irodalom alkotásait is. Az értékelés és rendezés...
Eristische Dialektik ist die Kunst zu disputiren, und zwar so zu disputiren, daB man Recht behált, alsó per fas et nefas [mit Recht wie mit Unrecht]. Man kann námlich in der Sache selbst objective Recht habén und doch in den Augen der Beisteher, ja bisweilen in seinen eignen, Unrecht behalten....
Részlet a tartalomból:
"Még kevésbbé, mint bárhol, törekszem itt teljességre, mert különben ismételnem kellene azokat a részben kitűnő életelveket, amelyeket minden idők gondolkozói, kezdve Theognison és az Ál-Salamonon, egész La Rochefoucauldig fölállítottak; a mivelaztán...
ZUR EINFÜHRUNG
Der junge Mann, der im Herbst 1818 sein philosophisches System in einem Band von über 700 Druckseiten vorlegte, war vom Werte seiner Arbeit überzeugt. „Mein Buch", heißt es in einem Brief an den Verleger, „ist eine im höchsten Grade zusammenhängende Gedankenreihe, die...
Részlet a könyvből:
Paraenezisek és maximák.
Még kevésbbé, mint bárhol, törekszem itt teljességre, mert különben ismételnem kellene azokat a részben kitűnő életelveket, amelyeket minden idők gondolkozói, kezdve Theognison és az Ál-Salamonon, egész La Rochefoucauldig...
/
Luzern ist die unliterarische Stadt des fröhlichen Leichtsinns. Weil der Luzerner nicht gern in sich hineinlauscht und Einsamkeit nicht seine Sache ist, schreibt er keine gefühlsseligen Gedichte - auch nicht über die Schönheit seiner Stadt -, und weil er aufgrund seines Temperamentes...