Ez a kis könyv annak köszöni létét, hogy a budapestvidéki tankerület igazgatóinak 1922 július 1-én és 2-án Kecskeméten tartott értekezlete megbízta dr. Kovács Géza és dr. Kozák Lajos akkori újpesti főgimn. tanárokat, hogy gyüjtsék össze azokat a könyv nélkül tanulandó...
Részlet a könyvből:
"A gondtalan ember azt gondolja, hogy Kalendáriom és Naptár az ugyanaz. Pedig kimondhatatlan a kettő közt a külömbség. A kalendáriom is naptár és annyiban egyeznek, hogy mindenik a legősibb telekkönyv. Minden szent, vagy ha tetszik, minden név be van ott...
TÁJÉKOZTATÓ.
Egyetlen célunk: ismerje meg az utolsó évtizedek magyar lírai költészetét minél olcsóbb gyűjteményből minél több tanuló. Tanár, tanítvány számára régóta szükséges könyv ez.
Sajnos, nem minden, sokunknak kedves költeményt vehettünk fel. Vajda...
Részlet a könyvből:
Nyelvében él a nemzet! Ez a szálló ige mély igazságot fejez ki. Minden nemzetnek legjellemzőbb tulajdona, legféltettebb kincse, legnagyobb büszkesége a nemzeti nyelv. S a nyelvvel oly szoros kapcsolatban vannak a népnek lelki tulajdonságai, művelődése...
A "Magyar Népművelés Könyvei" között íme megjelent az a könyv, amely költői irodalmunk remekeiből összeállított gyűjteményt, költői anthológiát nyújt a nemzet számára.
A magyar főváros közönsége lelkes áldozatkészséggel vállalta e könyv kiadását. Különös...
Történelmi arcképcsarnok
Irodalmunk egyszerre „tükre" és „mintája" a nemzet életének: „tükör", amely híven mutatja a magyarság történetét, akár a nemzeti tudat mélyebb övezeteiben végbemenő változásokat, és „minta", amely vonzó és elismert értékeket állít a...
Részlet:
Felejteni...
Hiában igyekszem felejteni képed;
Nem tudok, nem bírok búcsút venni tőled.
Neved emlegeti minden bokor lombja,
Szellő, virág, madár, mind, mind csak azt mondja.
Rám a föllegekből bánatod setétlik,
Reszkető harmatban a te könyed fénylik;...
A Magyar Versek Könyve 1937-ben jelent meg először. Ez új kiadásban tartalma jelentékenyen megnőtt, s némi csekély mértékben ki is cserélődött.
Megnövekedett, a kiadói jog felszabadulása folytán, első sorban Arany János számos költeményével, kitől az első kiadásban...
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét ezzel vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette...
A PÁLYA VÉGÉN
1913 AUGUSZTUS 15
No, ezt sem hittem volna sohasem,
Hogy földi életemben valaha
Megülök ilyen szépen, csöndesen!
Ki egykor csak az izgalmat kívántam,
És a gyönyört is mindig ott kerestem
A szenvedélyek rontó viharában:
Most üldögélek jó meleg...
Magyar Ars Poetica - ez gyűjteményünk címe. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy jogos-e vagy sem ez a címadás, már ott is vagyunk a problémakör közepében. Talán nincs a miénken kívül még egy irodalom, melyben oly kevés költemény hordozná homlokán a büszke címet:...
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét ezzel vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette...
Részlet a kötetből:
A szökevény
Fülledten és nyomasztóan meleg volt ez a júniusi délelőtt. A hegytetőn mozdulatlanul és álmosan feküdt Refrontolo olasz falucska, amelynek színes házfalai és háztetői, templomának karcsú campanilléje és a falu szélén a vén...
A költészethez
Sok ezer vadság, durvaság közt,
Gyengéd és hű maradt szivem.
Te védtél engem, oh költészet,
Szintoly' gyengéden és hiven.
Mint gyermek már rajongtam érted
S ott küzdtem lobogód alatt.
Nekem nem voltál soha játék,
Mindig szentnek tartottalak.
Utánad...
Az Ifjúsági Vöröskereszt munkaprogramja 1925-ben egy magasztos feladattal gazdagodott, az „Anyák napjá"-nak megünneplésével, mely gondolatot ez az egyesület indította útnak s azóta széles körökben elterjedve, egyike lett a legfelemelőbb, léleknemesítő ünnepségeknek.
A...
Részlet a kötetből:
A vigasztaló
Mi a tűzhely rideg háznak,
Mi a fészek kis madárnak,
Mi a harmat szomju gyepre,
Mi a balzsam égő sebre;
Mi a lámpa sötét éjben,
Mi az árnyék forró délben,...
S mire nincs szó, nincsen képzet:
Az vagy nekem, óh költészet!
Ha az...
BUDAPESTI Ujságírók ALMANACHJÁNAK második évfolyamát meleg szeretettel ajánljuk a magyar nagyközönség figyelmébe. Nemcsak az Almanach irodalmi értéke teszi ezt indokolttá, hanem a cél is, melyet közvetve ez az Almanach elterjedésével előmozditanak annak vásárlói. Az Almanach...
Részlet a könyvből:
"A gondtalan ember azt gondolja, hogy Kalendáriom és Naptár az ugyanaz. Pedig kimondhatatlan a kettő közt a külömbség. A kalendáriom is naptár és annyiban egyeznek, hogy mindenik a legősibb telekkönyv. Minden szent, vagy ha tetszik, minden név be van ott...
NYELVÉBEN ÉL A NEMZET! Ez a szálló ige mély igazságot fejez ki. Minden nemzetnek legjellemzőbb tulajdona, legféltettebb kincse, legnagyobb büszkesége a nemzeti nyelv. S a nyelvvel oly szoros kapcsolatban vannak a népnek lelki tulajdonságai, művelődése mozzanatai, s különösen az...
Részlet a könyvből:
Erzsébet királyné gondolataiból
A legtöbb ember boldogtalan, mert állandó konfliktusban van a szükségszerűséggel. Ha az ember nem lehet a maga kedve szerint boldog, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy szeresse a szenvedését. Csak az adja meg a nyugalmat és...
Haza és szabadság, ez a két szó, melyet
Először tanuljon dajkától a gyermek,
És ha a csatában a halál eléri,
Utószor e két szót mondja ki a férfi!
Petőfinek ez a tömör versszaka, amely szétbonthatatlan egységgé kovácsolja az ember, a haza és a szabadság gondolatát:...
Részlet:
Felejteni...
Hiában igyekszem felejteni képed;
Nem tudok, nem bírok búcsút venni tőled.
Neved emlegeti minden bokor lombja,
Szellő, virág, madár, mind, mind csak azt mondja.
Rám a föllegekből bánatod setétlik,
Reszkető harmatban a te könyed fénylik;...
Részlet:
Felejteni...
Hiában igyekszem felejteni képed;
Nem tudok, nem bírok búcsút venni tőled.
Neved emlegeti minden bokor lombja,
Szellő, virág, madár, mind, mind csak azt mondja.
Rám a föllegekből bánatod setétlik,
Reszkető harmatban a te könyed fénylik;...
A Szabadságharc szelleme ma is él és élnek mind a költők, kik évszázados elnyomás és üldözés ellenére most újra szabadon szólhatnak népükhöz és fennen hirdethetik a szabadság örök eszmei igazságát.
Az elmúlt száz év alatt ennek az eszmének hirdetéséért e kötet...
E helyen mindenekelőtt köszönetemet akarom kifejezni azoknak, a kik szivesek voltak verseiket e könyv számára átengedni s a kik, midőn ezt tették, velem együtt abból a helyes szempontból indultak ki, hogy Magyarországon az ilyen anthologiáknak csak üdvös hatása lehet. Nálunk a...
REGÖS ÉNEK GÖCSEJBŐL
Meggyüttek szeginy szent István szolgái hideg
havas országbu, efagyott kinek fülö, kinek lábo;
a kentek adományábu akargyuk meggyuógyittanyi.
2. Mongyuk-e vaj nyomgyuk?
Mongyuk!
Kell föl, gazda, kell föl,
Szállott Isten házodra
Sokável,...
A MAGYAR HÁBORÚS KÖLTÉSZETRŐL.
A háború és béke nagy problémái körül minden időben nemcsak öldöklő ágyúkkal és véres rohamokkal folyik a küzdelem, hanem a lélek lobogó tüzével, a szellem magasztos fegyvereivel is. Ez utóbbiak között nem csekély jelentőségű a...
Az a félszázad, mely a magyar irodalom legujabb korát alkotja, fölér egy uj honfoglalás dicsőségével.
Százados mulasztásokat kell helyrepótolnia a századokon keresztül bénaságra kárhoztatott magyarnak. Minden tengett, minden poshadt.
A közszellemnek oly félelmes aléltsága...