Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).
Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja katolikus; ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes. Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti...Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).
Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja katolikus; ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes. Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja.
A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), a Mekk mester, (1973) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.
Ő írta a Párizsban szép a nyár című sláger szövegét, amely a Két vallomás című filmben hangzott el. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.
Ez a kötet a Kérem a következőt! című legendás rajzfilmsorozat alapján készült, és a lelkes, ám orvosnak csapnivaló bagolydoktor legszórakoztatóbb félrekezeléseit meséli el. A balsikerekben osztoznak a történetek állandó szereplői is: a lassú észjárású és sebességű...
Geszti Péter szöveg-löveg Hangja szól, s tán közém lövet Pegazusáról mord közeg. Hogy lettem Romhányi utód? Nos: néhány rém henye etűd Kapott szárnyra egykor, s betűt Betű úgy követett immár, Hogy elszabadult pár rímpár... (Geszti...
Részlet a kötetből:
BUDAY KÁLMÁN
1863-1937.
Ravatala előtt elszorult lelkünket mintha a Gral, symbolumos kristályüveghangokon felsíró szólama remegtette volna meg, sejtésünkre adva azt a mindnyájunkat megrendítő valóságot, hogy földön-járó ember számára...
Részlet:
ELSŐ FELVONÁS
Első kép
(Palota-kert)
HÍRNÖK: Hős Brankovics György fejedelem,
Minden szerbek legkegyelmesebb atyja,
Újra hadba hívja népét,
Hogy Hunyadi seregével egyesülve,
Pokolra vesse az ozmánt.
FEGYVERESEK (kar): Harsanj fel, riadó!
Lengjen a lobogó!...
A gerinc sérült. Nem mese az, hanem sajnálatos valóság, hogy sok gyerek kuckójában majdnem akkora a kusza rendetlenség, mint a mi mesénkbeli Misiében. Az sem mese, csak mesébe illő szerencse, hogy a legtöbb lurkó megússza ezt minden különösebb baj nélkül.Misi barátunk...