Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>



Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Főoldal > Szabad György

Személyes ajánlatunk Önnek

Az önbizalom kódja lányoknak

Katty Kay - Claire Shipman

3490 Ft

20%

2792 Ft

ÚJ

Wanderer

ZÁVADA PÁL

3499 Ft

20%

2799 Ft

Zsugabubus [Terence Hill - Bud Spencer]

Király Levente

3990 Ft

15%

3391 Ft

Dezső, a kis béka

Sirok Eszter

2940 Ft

2793 Ft

Lynne Farrow

2990 Ft

20%

2392 Ft

Csendes gyilkos

Dr. Jekkel Gabriella

3490 Ft

20%

2792 Ft

ÚJ

Büszkeség és balítélet

Jane Austen

3990 Ft

20%

3192 Ft

Bartos Erika - Bogyó és Babóca csengettyűk

JÖN

Bogyó és Babóca csengettyűk [előrendelhető]

Bartos Erika

4500 Ft

20%

3600 Ft

Örökölt sors - Családi sebek és a gyógyulás útjai

Orvos-Tóth Noémi

3360 Ft

15%

2856 Ft

Szabad György

Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990-1994).

1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra... Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990-1994).

1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie, a vészkorszakot egy önfeláldozó családtag segítségével élte túl. Az oroszok „málenkij robotra” hurcolták, ahonnan 1945. március 14-i sikeres szökését követően tért haza.

1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok, de eljárást nem indítottak ellene.

1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE) történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Közben első feleségével egy öröklött szőlő-gyümölcsösben gazdálkodott is, de mintagazdaságukat a kuláklistás időkben fel kellett adniuk. 1951-ig az Országos Levéltár gyakornoka, 1954-ig aspiráns volt az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1954-ben az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.

A történelemtudomány kandidátusa címet 1955-ben, a történettudományok doktora címet 1969-ben szerezte meg. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal mint a „nemzeti újjászületés” meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.

A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben részt vett és felszólalt Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórum (MDF) zászlóbontásának is tekintett értelmiségi tanácskozáson. Alapító tagja, 1989 tavaszán elnökségi tagja lett a párttá alakult fórumnak. Közreműködött az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában, Antall József és Sólyom László mellett az MDF delegátusa volt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. A többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásában nagy szerepe volt hatalmas történelmi ismeretanyagra támaszkodó, higgadt érvelésének. Az MDF részéről egyik aláírója volt a háromoldalú politikai tárgyalásokon a sarkalatos közjogi kérdésekben megszületett, az alkotmányos fordulatot megalapozó 1989. szeptember 18-i megállapodásnak.

Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon, 1990-ben az MDF győzött, Szabad György a párt budapesti listájáról került be a parlamentbe. Az MDF és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megállapodása értelmében 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Házelnökké augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be. Fejből mondott, választékosan fogalmazott beszédeivel reprezentálta a polgári demokrácia útjára lépett ország törvényhozását.

Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.

(Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)

Fotó: Bánhalmi János felvétele, MNM

Szabad György

- 93 találat

rendezés:

találatok/oldal:

nézet:

oldal:

Polgári átalakulás és nemzeti önrendelkezés

Szabad György

Szállítás: 1-3 munkanap

Könyv

Szabad György valósággal benne élt abban a bő egy évszázadban, amit a magyar történetírás a polgári átalakulás koraként ismer. Ahogy Deák Ferenc fejből idézte a Corpus Iurist, úgy Szabad György is kívülről tudta a korszak valamennyi fontos törvényét, de teljes...

Szabad György

Szabad György, Szenti Tibor, Vidra Szabó Ferenc, Dezső László, Molnár Imre, Papp Miklós, Ratzky Rita, Rudas János, Timár János, Papp Ferenc, Szamuely László, Gosztonyi György, Hajdú Tibor, Pisztora Ferenc, Kápolnay Iván

Pölöskei Ferenc, Szabad György, Simon Péter, Balogh Sándor, Galántai József, Hajdu Tibor, Ádám Magda, Erényi Tibor, Kónya Sándor, Korom Mihály, Fukász György, R. Várkonyi Ágnes, Arató Endre, Kis Aladár, Dr. Szigeti József