kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Személyes ajánlatunk Önnek
Szabad György
Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990-1994).
1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra... Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990-1994).
1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie, a vészkorszakot egy önfeláldozó családtag segítségével élte túl. Az oroszok „málenkij robotra” hurcolták, ahonnan 1945. március 14-i sikeres szökését követően tért haza.
1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok, de eljárást nem indítottak ellene.
1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE) történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Közben első feleségével egy öröklött szőlő-gyümölcsösben gazdálkodott is, de mintagazdaságukat a kuláklistás időkben fel kellett adniuk. 1951-ig az Országos Levéltár gyakornoka, 1954-ig aspiráns volt az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1954-ben az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.
A történelemtudomány kandidátusa címet 1955-ben, a történettudományok doktora címet 1969-ben szerezte meg. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal mint a „nemzeti újjászületés” meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.
A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben részt vett és felszólalt Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórum (MDF) zászlóbontásának is tekintett értelmiségi tanácskozáson. Alapító tagja, 1989 tavaszán elnökségi tagja lett a párttá alakult fórumnak. Közreműködött az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában, Antall József és Sólyom László mellett az MDF delegátusa volt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. A többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásában nagy szerepe volt hatalmas történelmi ismeretanyagra támaszkodó, higgadt érvelésének. Az MDF részéről egyik aláírója volt a háromoldalú politikai tárgyalásokon a sarkalatos közjogi kérdésekben megszületett, az alkotmányos fordulatot megalapozó 1989. szeptember 18-i megállapodásnak.
Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon, 1990-ben az MDF győzött, Szabad György a párt budapesti listájáról került be a parlamentbe. Az MDF és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megállapodása értelmében 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Házelnökké augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be. Fejből mondott, választékosan fogalmazott beszédeivel reprezentálta a polgári demokrácia útjára lépett ország törvényhozását.
Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.
(Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)
Fotó: Bánhalmi János felvétele, MNM
1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra... Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990-1994).
1924. augusztus 4-én született Aradon zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. Az apját ért súlyos fizikai inzultus miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie, a vészkorszakot egy önfeláldozó családtag segítségével élte túl. Az oroszok „málenkij robotra” hurcolták, ahonnan 1945. március 14-i sikeres szökését követően tért haza.
1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok, de eljárást nem indítottak ellene.
1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE) történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Közben első feleségével egy öröklött szőlő-gyümölcsösben gazdálkodott is, de mintagazdaságukat a kuláklistás időkben fel kellett adniuk. 1951-ig az Országos Levéltár gyakornoka, 1954-ig aspiráns volt az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1954-ben az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.
A történelemtudomány kandidátusa címet 1955-ben, a történettudományok doktora címet 1969-ben szerezte meg. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal mint a „nemzeti újjászületés” meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.
A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben részt vett és felszólalt Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórum (MDF) zászlóbontásának is tekintett értelmiségi tanácskozáson. Alapító tagja, 1989 tavaszán elnökségi tagja lett a párttá alakult fórumnak. Közreműködött az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában, Antall József és Sólyom László mellett az MDF delegátusa volt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. A többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásában nagy szerepe volt hatalmas történelmi ismeretanyagra támaszkodó, higgadt érvelésének. Az MDF részéről egyik aláírója volt a háromoldalú politikai tárgyalásokon a sarkalatos közjogi kérdésekben megszületett, az alkotmányos fordulatot megalapozó 1989. szeptember 18-i megállapodásnak.
Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon, 1990-ben az MDF győzött, Szabad György a párt budapesti listájáról került be a parlamentbe. Az MDF és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megállapodása értelmében 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Házelnökké augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be. Fejből mondott, választékosan fogalmazott beszédeivel reprezentálta a polgári demokrácia útjára lépett ország törvényhozását.
Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.
(Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)
Fotó: Bánhalmi János felvétele, MNM
Szabad György
- 9 találat összesen, 1 oldalon
rendezés:
találatok/oldal:
nézet:
oldal:
![Szabad György - Aradtól az Országgyűlésig - Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991-1992 [eKönyv: epub, mobi]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/339/1348339_2.jpg "Szabad György - Aradtól az Országgyűlésig - Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991-1992 [eKönyv: epub, mobi]")
Aradtól az Országgyűlésig - Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991-1992 [eKönyv: epub, mobi]
Szabad György
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
eKönyv
![Szabad György - Kossuth Lajos üzenetei [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/757/1394757_2.jpg "Szabad György - Kossuth Lajos üzenetei [antikvár]")
![Szabad György - Kossuth politikai pályája [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/476/1411476_2.jpg "Szabad György - Kossuth politikai pályája [antikvár]")
![Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/61/1584061_2.jpg "Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]")
![Szabad György - A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (dedikált) [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/947/1627947_2.jpg "Szabad György - A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (dedikált) [antikvár]")
A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (dedikált) [antikvár]
Szabad György
Szállítás: 3-7 munkanap
Antikvár
![Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/556/1673556_2.jpg "Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]")
![Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/486/1709486_2.jpg "Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]")
![Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/464/1852464_2.jpg "Szabad György - Miért halt meg Teleki László? [antikvár]")
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
