A barát, meg a komédiás [antikvár]

Borítója kopott.
Kerecsényi Antal. A barát, meg a komédiás. Budapest, 1938. Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság (Ny.). 316 p. Fűzött egészvászon. / Részlet a kötetből: "Két kedvence volt a falunknak. Mind a kettőnek az országút volt a hazája. Évenkint csak egyszer vetődtek el hozzánk, de megérkezésük lázba hozta az egész községet. Míg a falunkban tartózkodtak, a nép elhalmozta őket minden földi jóval. Gyermek, asszony, férfi, mind a kedvüket kereste. Az egyik barát volt, a másik komédiás. Virág Ignác bűvész, erőművész, dalnok és illuzionista, ősszel szokott bevonulni a faluba. A nép csak úgy emlegette, Náci, a komédiás. Inkább becézésből, mert az egész falu elismerte, hogy olyan csodálatos szemfényvesztő, pompás énekes, bivaly erejű herkules, mint a Náci, a világon sincs. Azt ugyan senki sem tudta, hogy a Náci címeiben mit jelent az illuzionista szó, de az embereknek annyira tetszett, hogy szállóigévé vált. Ha valaki nyakkendőt kötött, vagy csizma helyett cipőt húzott, gúnyosan mondták: - Valóságos illuzionista lettél. Náci bevonulása mindig olyan tréfás volt, hogy a falun végig hangos röhej kísérte. Egyszer medvének öltözött, majd fátyolos menyasszonynak, máskor pedig barátköntösben állított be. Ezért a papunk, aki pedig igen szerette a komédiást, szigorúan megrótta. - No, no Náci, a reverenda nem komédia. Meg ne lássalak többé papi ruhában."