Bővebb ismertető
A mai Franciaország területén valamikor a kelták laktak, akik még a történelmi idő előtt telepedtek ott meg. Vallásuk és társadalmi szervezetünk, mely eredetileg közös volt a rokon indo-európaiakéval, az idők folyamán akként alakult, hogy egy külön papi és harcos osztály fejlődött ki. A druidok (papok) vallásos költészete, valamint a vitézi tetteket éneklő bárdok dalai ránk nézve mind elvesztek, mint ahogy kiveszett maga a kelta nyelv is, alig egy pár szót hagyva örökségül a francia nyelvkincs számára. A keltákat a rómaiak hódították meg. Julius Caesar K. e. 50-ben végleg római igába hajtja a gallokat, - amint a rómaiak Franciaország (Gallia) kelta lakóit nevezték. A hódítók magukkal vitték vallásukat, műveltségüket, irodalmunkat, nyelvüket és az új provincia lakói oly mohón kaptak a világbirodalom kultúráján, hogy a legrövidebb idő alatt elrómaiasodtak. A köznép is megtanulta a latint, de nem a költők, szónokok, hivatalok klasszikus nyelvét, hanem a gyarmatosok és katonák mindennapi beszédét, a közönséges, élő latin nyelvet, a latin vulgaire-t