A magyar nyelv életrajza [antikvár]

Táblák kissé foltosak.
A regényes életrajz, vagy nevezhetjük életrajzregénynek, ma nagyon kedvelt olvasmánya a művelt közönségnek. Nagy emberek, költők, művészek, államférfiak, a történelem nagy alakjai vonulnak el az olvasó előtt, sorsuk, életük viszontagságai lekötik érdeklődését. Miért ne lehetne megírni egy nyelv életrajzát? Hogyan születik egy nyelv, hogyan fejlődött gyermekkorától kezdve a történelmi élet nagy viszontagságain keresztül, hogyan alakult át, gazdagodott, erősödött, amíg egy nép lelkének, gondolkodásának, irodalmának kifejezője, hordozója lett? Ezekre a kérdésekre felel ez a könyv. Megvilágítja a magyar nyelv eredetét, rokonságát; azután végigkíséri nyelvtani szerkezetének változásain, szókészletének gazdagodásán; megvilágítja a szavak életét, a jelentések változását, a magyar irodalmi nyelv és stílus fejlődését a legrégibb nyelvemlékek nyelvének első gügyögésétől a magyar stílus mai erős, színes kifejező erejéig. Az életrajz mellett közölni szokták hősének arcképét is életének különböző korszakaiból: a gyermekét, az ifjúét, a meglett férfiúét. Az arcképet ebben az életrajzban a nyelvmutatványok helyettesítik, melyek megmutatják, milyen volt a magyar nyelv az első írott feljegyzés óta fejlődésének egyes korszakaiban