A Szent meg a rajongója I-II. kötet (egyben) [antikvár]

A táblák élei, sarkai kopottasak, sérültek. A gerinc kifakult, a kötés sérült.
Részlet: Három napig sűrű ködfátyol borult erdőre, mezőre, azután metsző hideg lett s az erdő szépséges karácsonyi díszbe öltözött. Mint sokágú ünnepi gyertyatartók állanak az óriás öreg fenyők fönn a tetőn, csakhogy gyertyadíszük lefelé csüng. Nehéz terhüktől földig hajolnak az ágak, mintha alattuk fázó tapsifüles vagy őzike rejtőznék. A nyírfán ezer meg ezer kristálygyöngyszem csillog, ágait, tavaszváró rügyeit finom zuzmara födi, mintha a télben májusünnepet ülne, de ezüstöset. Az útszéli apró moha, a tüskebokor, melynek kristályos ág-boga közül még piros bogyó ragyog, mind pompázatos ünnepi díszbe öltözött. Milyen bájos és finom a bogáncs kis ezüstkoronája s a törpe kökénybokor egy ötvösművész ezüstös remeke! Csönd van, csak néha csendül meg halkan az erdő, halk sóhajtás két, mikor valamelyik ág lerázza terhét. A bükkfák vastagon rakva hóval, fehér, ezüst kristálykupolaként borulnak össze az út fölött, mely a felhőfoszlányos, halványszürke s mégis a nap aranyát sejtető ég fényét csodálatosan megtompítva ereszti át.