Bővebb ismertető
A fedlap szélei sérültek, a gerinc mentén kisebb részen felrepedt.
Dr. Zoványi Jenő. Akadémikus, céhbeli és dilettáns egyháztörténetírók. Bp., 1943. A szerző kiadása. 45 p. Tűzött papír. // Részlet a könyvből: Ábrándok a magyarországi protestáns egyházalkotmány kezdeteiről Mostanában több ízben foglalkozott Miklós Ödön egyházalkotmányunk kifejlődésével. Legelőször "A hercegszőlősi kánonok eredete" című dolgozatában 1929-ben, melyben annak a föltevésnek adott hangot, hogy a hercegszőlősi kánonoknak forrását képezték a "barsmenyei" néven ismert kánonok s ezeknek Sztárai Mihály volt a szerzőjök. Ez az állítás azonban semmiképen nem állja meg a helyét több okból. Egyik az, hogy a "barsmegyei" 7. cikk indoklása és egész megszövegezése, valamint a 8. cikkben az ünnepek megállapítása okvetlen későbbi eredetre vall, mégpedig múlhatatlanul helvét irányúra; és nemkülönben ennek az iránynak az elveivel megegyező a szentségek kiszolgáltatásának a 26. cikkben határozottan és kizárólag a templomra korlátozása meg a szükségbeli keresztelésnek a 27. cikkben való eltiltása és hatálytalanítása, amik egytől-egyig csupa Sztárai-ellenes felfogásokat juttatnak érvényre. A másik az, hogy az egymagának, Sztárainak a részére, sőt neki is pusztán baranyai időzésére kisajátított "csép-kapa" kifejezés minduntalan előfordul jóval későbbi korokban is.