Anatole [antikvár]

Részlet: A múlt őszön Rómában hivatalos valék T* M* marchese és bankárhoz, egyikére azon estélyeknek, melyeket a háziúr hiúságból ád a világ minden tájékáról hozzá "ajánlott" ismeretlen barátoknak, s a vendégek kiváncsiságból látogatnak; s melyeken idegennek, mint magam is valék, alig lehet magasabb ambitiója, mint némi méltósággal és eleganciával unatkozni. E lélekemelő célt hajhászva egy mellékterembe vetődtem, mely véletlenül épen üres volt, s itt egy csalogató tekintetű karszékbe vetvén magamat, belemerűltem egy pompás Tizián szemléletébe, mely velem átellenben függött a falon.