Az ó-kor története II. (töredék) (rossz állapotú) [antikvár]

A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE A GÖRÖG NÉP HAZÁJA ÉS ŐSKORA. Görögország természeti viszonyai. Európa törzséből három félsziget nyúlik be a Földközi tengerbe, ezek közt a keleti a rajta nyugatról keletre átvonuló hegységtől, Balkán félszigetnek neveztetik. E félszigetnek nagyobb és tömegesebb része, mely az Adriai-, Fekete s Aegei-tenger közt terül el, délen egy sokkal keskenyebb félszigetben végződik, melynek éjszaki határát a Cambuni és Cerauni hegységek képezik, melyek majdnem egyenes vonalban nyugatról keletnek az Acroceraunia hegyfoktól egész a 3000 méter magasságú Olymp hegyéig vonúlnak, mely a Thermai öböl partjain emelkedik. Ez a válaszfal a görög és barbár világ közt, mely a történet folyamában azáltal szenvedett némi módosulást, hogy később egyes barbár népek telepeket nyertek Epirusban, míg más oldalról görög miveltség, nyelv és szokások Macedóniában találván új hazát, a görög szellem ezen országot is meghódította, s épen azon korszakban érvényesíté leginkább áldásos befolyását, midőn a macedón királyok nyers erőszaka bilincsekbe verte a görög nemzet alkotmányos szabadságát. E csekélyebb félsziget a tulajdonképi Görögország, mely helyzeténél fogva két világrész Európa és Ázsia határán arra volt hivatva, hogy a keleti népek míveltségét elfogadván, azt megnemesítse, és eszményi világításba helyezve, a nyugat barbár nemzeteivel közölje. A görög nép Hellasnak nevezé hazáját, csakhogy e név nem szorítkozott a tulajdonképi Görögországra, mert a hol görög gyarmatosok laktak, ez mind a közös névbe foglaltatott...