Az országépítő [antikvár]

Táblái elszíneződtek.
Révai kiadás, 1936, Bp., 438 p. Részlet: A vár alatti szérün egy hete már nyomtatják az árpát. A nyomtatóhely egyenes és széles út, melynek egyik oldalán egy héttel előbb még csupán kerekaljú, csúcsos tetejű gabonaasztagok temérdek sátorai sorakoztak, másik oldalán meg a hosszú, négyszegletes aljú szalmakazlak nőttek és szaporodtak napról-napra, ahogy zsugorodtak a tulsó oldalon az asztagok. A széles közben tizenkét nyomtató karikában hajszolják a lóhajtók nap-nap után napkeltétől napnyugtáig a nyomtató lovakat; ide hordják az asztagokból a kévéket szakadatlanul és innen villázzák az üres szalmát kézről-kézre a kazlakhoz. És az idő kegyelmes volt a nyomtatáshoz: az aszály kitartott, még harmat sem hullott egy hét óta. De megfogyatkoztak, lám, az asztagtornyok és temérdek magasra nőttek fel a szalmakazlak. S imé, tetejezik is a szalmát a rakó emberek...