Dalok könyve [antikvár]

Táblák sarkai és a gerinc felső széle kopottasak. Hátsó táblája enyhén maszatos.
Heine. Dalok könyve. Budapest, [1904]. Lampel R. (Wodianer F. és fiai) (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.). XXIII, 327 p., 12 t. (fekete-fehér képek). (Remekirók képes könyvtára). Ford. és bev. Endrődi Sándor; [ill.] Thumann Pál. Egészvászon. / HEINE (1799-1856.) Dél pompázó romantikája nyilatkozott meg abban a költészetben, mely Németországban 1825 körül ünnepelte legszebb napjait. A bámulok csapatja tolongott körülte, az irodalom és kritika versenyterén minden lovag saját szineivel paripázott; a királyok tetszésmosolylyal üdvözölték, mert a romantika tömjénfüsttel áldozott s még a diplomaták is kegyeikbe fogadták, mert a népekkel elfeledteté a szabadság gondolatát. Ekkor fényes képzetemmel, ragyogó szellemmel egy költő lépett fel s a romantika buzgó lovagjának hirdette magát. De fájdalom, csakhamar rájött, hogy egy összeesett aggszűz érdekében emelt lándzsát, ahelyett, hogy a virágzó szépség bájaiért küzdött volna. Ez az ifjú: Heine Henrik volt. Mily számtalan, vidám, elbájoló alak merül fel emlékünkben, s forog rohamos lejtésben e név említésénél! Álmodozó tündérek tekintenek ránk nagy kék szemekkel, gonosz villik ingerkednek velünk s fájdalmas, tragikus alakok suhannak el előttünk. íme a regék világának varázs-erdeje!...