Bővebb ismertető
A költészethez.
Szent költészet ! minek nevezzelek ?
Mim vagy te nékem, el nem mondhatom, Búban, örömben csak to vagy velem,
Védszellemem, nemtőm, őrangyalom!
Hozzád jövök, ha sorsom vak diihe
Vérig gyötörve gúnyol, kinevet,
Ha a silány, az önző nép között
Lelkemre árad a vad gyűlölet,
Hozzád jöyök, s nyájas tekinteted
Élőmbe tár egy békitő eget.
Hozzád jövök, ha sujtol a nyomor, Csontkarja közt, ha csaknem roskadok, S kinszenvedésim zordon éjjelén Egy enyhe fény előmbe nem r agy cg ; Hozzád jövök, ha ifjú álmaim Tündérvilága porba, sárba hullt,