És mégis élünk!... [antikvár]

Hátsó fedlap és az utolsó lapok sarka megtört, az utolsó lapok széle töredezett, az utolsó ív tűzése elengedett, néhány lap kijár.
És mégis élünk!... Magyarország 1920–1930. (A Budapesti Hírlap ajándék-albuma.) Budapest, 1931. Budapesti Hirlap (ny.) 159 + [1] p. + 2 t. (hártyapapírral védett táblák) + 9 térkép (9 kihajtható, ebből 8 színes). Folio. Magyarország vezető kormányközeli hírlapjának összefoglalója az 1920-ban megszilárdult rendszer 10 éves évfordulójára 1931 húsvétján. Oldalszámozáson belül számos fényképpel és grafikonnal. Részlet Herczeg Ferenc előszavából: „Valljuk be őszintén: a revízió érdekében eddig nem sokat tehettünk; ha ennek ellenére mégis sok minden történt és meglepő eredményeket értünk el, annak oka nem a „magyar propaganda”, amelyről a kisantant közvéleménye álmodik, hanem az eltemetett igazságban rejlő erjesztő erő. Amit tudatosan tettünk, az alig volt több, mint a mozgalom előkészítése. Ha szabad egy mindenképpen békés vállalkozásnál katonai hasonlattal élnünk, akkor elmondhatjuk, hogy eddig a tulajdonképpeni revíziós hadjáratot bevezető mozgósítással voltunk elfoglalva. Hogyan festett a gondolatok mozgósítása? Trianonban nyilvánvalóvá lett, hogy a külföld vagy egyáltalában nem ismeri, vagy teljesen félreismeri a magyarságot és annak történelmi helyzetét. A hamis kép, amely a világ köztudatába belevetődött, nemcsak ellenfeleink propagandájának, hanem részben a háborúelőtti közös diplomáciánk élhetetlenségének volt a terméke. A revíziós mozgalomnak tehát a legelején kellett kezdenie, rokonszenvet kellett szereznie, a köztudatban ellenszenvesen beállított magyarság számára. Tagadhatatlan, hogy ez az igyekezet meglehetős sikerrel járt, és az elmúlt tíz esztendőben sok külföldi jóbarátra tettünk szert. Ennek a munkának oroszlánrészét a magyar társadalom végezete, minden szervezettség és irányítás nélkül, jóformán csak saját egészséges ösztönei után indulva. Nagy érdemeket szerzett a magyar sajtó, amely kitűnően tudta a nemzeti ügy szolgálatába állítani külföldi összeköttetéseit, de sokat tettek a külföldön megfordult magyar turisták, sportemberek és külföldön dolgozó magyar munkásaink. Irodalmi, képzőművészeti, zenei és népművészeti termékeink megismerése is fokozta a nemzet kulturális képességeiről elterjedt jó véleményt.” A kihajtható térképeken: I. Magyarország trianoni határai. – II. Útépítés 1920-tól 1930-ig. – III. A magyar villamosítás fejlődése (1920 óta villanyvilágítással ellátott helységek). – IV. Földbirtokreform. – V. Házépítkezés 1920-tól 1930-ig. – VI. 6000 népiskolai terem és tanítói lakás. – VII. Kórházi építkezések és bővítések. – VIII. Új tüdőbeteg- egyéb egészségügyi gondozók. – IX. Magyarország és a szomszédos államok felfegyverkezésének aránya. Fűzve.