Figyelmező az egyetemes literatura' körében 1839. január-december [antikvár]

AZ EGYETEMES HTEKATIJBA' KöKÉBEÜ.Kiadó szerkesztők SCHEDEI VÚKÖSHIARTV, szerkesztő társ BAJXA.: HARMADIK EVlPesten.Jíanuárius' 1. 1S3.1. szám.Tartalom. Critica, anticrilica, polémia. Bevezető szózat a Figyelmező 3-d. évéhez (D. ^hedel F.) -Hazai literatura. Az erdélyi fejedelmek és nemzetek' czimem és pecsétel (Jersey János) - Állítások, vélemények és felvilágosítások. Csaplovics és Csatóiial (/wi). - Sürgető kerelem a Marczi-hányi-intézetliez. Az Emlény' pozsonyi bírálójának {Fay András). Critica, anticritica, polémia.A' critica' hasznain és szüksésrén kezdeném rövid Ijevezetésemet, lia e' kérdésen, sze-Jtevezetöt,:ózata-Figyelmez'3a.évéhe rencsénkre, már túl nem volnánk. A'mi hett---(loloo; minden, literaturával hiró nemzetnélSokat ii'tak már nálunk a'criticáról, mel- az ó és íij viláalian , azt a'dolofftóli féléiéiig lette és ellene, sokat a' mikép és meddiffröl? lien el akarták ejykor vitázni tőlünk; de az sokat liirálffattak, hivatással 's a' nélkül, 's efféle nem hao'yja maffát elfiivatni mint enfy íiffy látszik mécr az iránt sincsenek mindnyá- iiolyli, 's a' ciitica nálunk is lettdoloff lön. jan tisztálian, kinek szól a' critica, mi an- A'közönséa' kedvellení kezdi, mert kényeinak feladása, melly hanofon szabad sőt kell mesl) és rövidebb útnak találja, eo-y arra ké-beszélnie, hoffy hasson, 's föleo-, mennyiben szült ciceronéval a'literatura' termeit bejár-eugedhet maorának tekintetet az iróra, az iró' ni, mint a' tudomány' 's itéletalkalmazás' is-személyesséffére, 's hol a'határ, mellyen túl kólái" hosszú során által; az Írók' érzékeny a'polémia kezdődik, eory ecrészen más jogru , része pediur leffalább hallffat, és ffyakran ön-más leveorőii tartomány ?~ tudatlanul is, ffondosabb i'parral icryekszik an-Üffy hiszem, azon kemény súrlódások -u nak észrevételeit meaelözni. tan, m,k a majyar időszaki literatura' tava- De, úo-y mond eo'y is, más is, közölje ön u evet jeofyzik, s mellynek véojét ejy köny- velem szóval vao-y levélben észrevételeit; azok lITJwl "'Ta' szerzőt, nekem kell a' hibátrcsereXÍhelyrehoznom, sőt csak én hozhatom hely-ürkLX r/ r . ' ''minek arról az effész viláírnak szólni, min- csak én se,lthetek,va,y mi jövendőre nézve meffki'sértli'^^eslaiútását is nekem, és nem az olvasónak szól?Én azt hiszem, a' critica az illető szer-