Fouché emlékiratai [antikvár]

Védőborító hiányzik.
Fouché emlékiratai. Budapest. Anonymus. 341 p. Részlet a könyvből: Az olyan ember, aki a zavarok és átalakulások idejében minden tisztségét, állását és roppant vagyonát merőben okosságának és képességeinek köszönhette, aki népképviselő és a rend helyreállítása után követ volt, miniszter háromszor is, szenátor, herceg és egyik legkiválóbb szervezője az államnak, ez az ember lealacsonyítaná magát, ha rágalmazó írások visszautasítása végett védekezésbe, vagy körmönfont cáfolatokba bocsátkozna. Kezébe más fegyverek illenek. Én magam vagyok ez az ember! A forradalom naggyá tett és csak az ellenforradalom taszított le a magasból. Ezt az ellenforradalmat előre láttam és elháríthattam volna; de a válság pillanatában hatalom nélkül voltam. Bukásom védtelenül szolgáltatott ki az ellenfelek vádjainak és a hálátlanok sértegetéseinek. Holott éppen nekem hosszú időn át állt titkos és félelmes hatalom a rendelkezésemre, de mindig csak arra használtam, hogy a szenvedélyeket tompítsam, pártokat szétugrassak és összeesküvéseket megakadályozzak. Szüntelenül azon fáradoztam, hogy az erőszakot mérsékeljem, enyhítsem és az ellentétes elemeket és érdekeket, amelyek Franciaországot megoszlatták, kibékítsem, vagy összeolvasszam.