Halotti imák [antikvár]

Tiz évi lelkipásztorkodásom alatt elég szomoru alkalmam vala, felebarátim s elhunyt hallgatóim koporsója felett állani, ama legnehezebb kötelesség érzetében: a vallás vigasztalását keresni s nyujtani a megszomorodott feleknek. De gyakran vala alkalmam szent örömmel tapasztalni az imádság erejét ott, hol egyéb emberi erő tehetetlen maradt. Im, ily órák, ily érzelmek s tapasztalatok szüleményei e "Halotti imák". Szívből eredtek, - s istené legyen a hála, nem egyszer szívhez is találtak, közelebb vezetvén istent a búba merültekhez. S ennyiben már túlbőségesen megnyerték jutalmokat. E szempont menti ki, ha e mentségre szükség van - azon sajátságát is imáimnak, hogy bennök néhol az elmélkedő elem túlnyomó; mit az tett szükségessé, mert legtöbb temetésünk csak imával történvén, a gyásztisztesség, tanitás és vigasz minden követelményei - az egy imához vannak utasitva!