Helga / Marianna [antikvár]

Táblák sarkai enyhén megnyomódtak.
Részlet a könyvből: "Törvényszéki teremben vagyunk, messzi vidéken. A terem felső végében, a törvény asztala mellett ül a bíró. Erős, vállas ember, az arca széles, durva metszésű. Órák hosszat itélkezett már egyik ügyben a másik után és végre is valami bosszús komorság telepedett rá. Nehéz volna megmondani: a tárgyalóterem fülledt, forró levegője hat-e rá nyomasztóan, vagy az okozza a rossz kedvét, hogy e sok kicsinyes marakodással kell foglalkoznia, melyek mintha csak azért keletkeztek volna, hogy az emberek összeférhetetlenségét és kapzsiságát feltárhassák. Éppen most vette elő a legutolsók egyikét a mára kitűzött tárgyak közül. Tartásdíj-követelésről van szó. Ezt az esetet már az előző ülésnapon is tárgyalták és éppen most olvassák fel az első tárgyalás jegyzőkönyvét. Ebből először is az derül ki, hogy a napaszos egy szegény szolgáló s a vádlott házas ember. Kisül aztán az is a jegyzőkönyvből: a vádlott kijelentette, hogy a napaszos jogtalanul és csak nyereségvágyból idéztette meg. Elismeri, hogy a panaszos egy ideig az ő tanyáján szolgált, de ő ez idő alatt semmiféle szerelmi viszonyt nem folytatott vele és annak semmi joga sincs, hogy tőle bármi támogatást is kívánjon. A panaszos azonban megmaradt a követelése mellett; és egynéhány tanú kihallgatása után a vádlottnak kötelességévé tették, hogy esküvel bizonyítsa az igazát, ha azt nem akarja, hogy a követelt támogatás megfizetésére ítéljék."