Bővebb ismertető
Mindkét kötet ragasztása pár helyen kissé meggyengült. A gerinc szélei/a táblák sarkai kissé kopottak.
Kodolányi János. Julianus barát I-II. Bp., Athenaeum. 380; 382-711 oldalig. Egészvászon. // "Három kisfiú ült a nyári verőfényben egy bokor alatt. Nézegették, hogy a domb lábján elhúzó úton hogy ballagnak az ökrös szekerek a Zengő hegyoldala felé s hogy tűnnek el egy mély völgyben, csaltok, bozót között. A nap délutánra hajlott, a hőség engedett, ezüstfehér bárányfelhők legelésztek az égen. A fűben hersegtek a kabócák, egy magas nyárfa csúcsán tengelic ült, mint valami kis fekete légy, de vékonyan csilingelő hangja idáig elhallatszott. Jobbról, a lapályos legelőn, a klastrom gulyája legelészett. - Mondják, hogy a világ szélén véghetetlen tengörök vagynak, - beszélt nyálazó szájjal a legnagyobb fiú s álmosan pislogott gyulladt, vörös szemhéjával a napsütésben. Akkora feje volt ennek a fiúnak, mint egy kisebbfajta puffadt tömlő. S olyan lomhán ült, olyan mozdulatlanul, mint egy jóllakott gödény."
1899-ben született, író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus.
Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika, ezen belül a novella és regény, továbbá az esszé). Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát, műveit több nyelvre is lefordították.
Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei fontosak.1921-ben Budapesten hunyt el.