Bővebb ismertető
I
GÖRÖG PHILOSOPHIA.
A philosophiának tárgya az emberi lélek. Lelkünk gondolkozik és akar; s gondolkozás által ismeretre jut, akaratnál fogva pedig cselekedetet hoz elő. E szerint a philosophia két ágra terjed el: mert vagy az emberi ismeret, vagy az emberi cselekedet felett vizsgálódik, S/Z^Z^ Q/Zti igyekszik meghatározni: mi az a mit az ember ismerhet, és mi az a mit az embernek cselekednie kell?
Két fő osztály alá rendelhetjük a tárgyakat, melyek az emberi lélek vizsgálódásainak örökre kimeríthetetlen forrásivá lettenek. Egyik osztályt teszi ő maga; a másikat mind mit magán kivűl lenni vagy érzés
által tud, vagy okoskodással felteszen. Az ember nem elégedett meg azzal a mi érzékeinek közvetetlen alája vetve volt; hanem lépcsővé formálta azt, hogy rajta a lehetség tartományiba által szökellhessen. Egy merész szökellet! de a melynek nem lehetett egyéb következése örök tévelygésnél s örökké tartandó belső viadalnál és kétségnél.
Az ember a maga testiségét a lélek munkálódá-siban sem tagadhatja meg. így történt, hogy elébb kezdett ő a külső tárgyakra, mint saját belsőjére figyelmezni; mert ez csak gondolkozásának tárgya lehetett, amazok pedig érzékeit tudták érdekleni. Látta a philosoph ezt a nagy, ezt a végetlen mindent magán kívül; s azt kérdezé: miből, miként, és mi által lőn ez? így