Kulcs [antikvár]

A „Kulcsok" - vagyis fordítása bármily nyelvtanban foglalt gyakorlatoknak - Angol- és Francziaországban, hol Keys és Corrigés nevezet alatt ismeretesek, már évek óta oly hasznosaknak bizonyullak, hogy perczig én sem késedelmezhettem olyant tankönyvemhez annak kiegészitő melléklete gyanánt csatolni. A gyermek, midőn az első értelmes szókat kiejteni kezdi, öntetszését többnyire nevetés, nem ritkán a legzajgóbb örömrivalgás által fejezi ki; a természettől belé oltott ezen érzelmek a szerint növekednek: a mint több meg több szót és szólásmódot tanul meg. Hogy hasonló öröm lepi meg az idős embert is midőn, magát valamely idegen nyelv megtanulására elhatározván, némi haladást vesz észre, azt mindegyikünk, ki ily helyzetben volt, tapasztalhatta; valamint azt is, hogy egyideig, némelykor nagyon is sokáig tarló bizonyos bátortalanság tartóztatott vissza bennünket a már elsajátitottnak mind írásbeli, mind szóbeli haszonvételétől, s igy a szükséges önállóságra vergődéstől is.