Kurucz költészet [antikvár]

A táblák kissé deformáltak.
Erdélyi Pál. Kurucz költészet. Bp, 1903. Franklin-Társulat nyomdája. 286 p. Egészvászon. // A «kurucz-költészet» emlékeinek válogatott gyűjteményét foglalja magában a Magyar Remekirók e kötete. talán nem kell magyarázni, hogy a XVII. és XVIII. századok találkozására eső és virágzó nemzeti költészet méltán foglalt helyet ebben a vállalatban. A «kurucz-költészet» irodalmunk történetében s a nagy közönség előtt egyaránt elismerésben részesült, melyet mi sem mutat inkább, mint az a tény, hogy az szinte magában álló és külön élő költészet szinében tünik föl. Ugy látszik, hogy a neve mindent meghatároz és hogy a helye le van foglalva az irodalomtörténetben; mert a közönséges fölfogásban is önállóságra tett szert s az irodalom történetében is élesen meg van kölönböztetve. Mintha ilyenképpen önálló költői iránynyá alakult volna, stilusában kiváltságos, fogalmában műfaji jellegre emelkedett volna. A mi természetesnek is látszik. Az irodalomban meglepetés gyanánt jelent meg s minden izében s minden külső körülménye alapján sajátos jelenségül mutatkozott be. E költészetnek erős, nemzeti érzése, gazdag és szabadon alakuló formai készsége van; szenvedélye és lobogása szivünket fogja meg, pompás és szines nyelve és kitünő ritmusa gyönyörködtet. Irodalmi emléke a független és szabad, bár szorongó, nemzeti önállóságnak, politikai hagyományaiban csak olyan mélyen meghat, mint költői szépségeivel.