Magyarország története III. (töredék) [antikvár]

Részlet: Zsigmond, halála előtt vejét, Albert ausztriai herczeget, külön végintézet által Csehországban örökösének nevezte, s a cseh koronától függő valamennyi tartományokhoz leveleket bocsátott, melyekben a rendeket értesíté, hogy leányát Erzsébetet és ennek férjét örököseiűl irta. Magyarország irányában ezen intézkedései elmaradtak; a mit tett, kérelem volt a Znajmba érkezett nagyokhoz; választanák Albert herczeget királyuknak, mi által az országban a közrendet biztosítani, - és minthogy Csehország is Albertre néz, a nemzet tekintélyét külföldön öregbíteni fogják. Az 1402-ben IV. Albert ausztriai herczeggel kötött szerződésben, úgy az urak és városok kétrendbeli igéretében, hogy azon esetre, ha figyermek nélkül találna kimúlni, vejét fognák királyuknak ismerni, most maga is kevés erőt láthatott, mert nem voltak teljeserejü országgyülés végzései. Többet építhetett a nemzet tetemes részének hajlamára, melyet országlása második szakában bő alkalma volt tapasztalnia, s mely vele reméltetheté, hogy a rendek valamint Lajos leányára szállitották a koronát, úgy azt az övére is, s általa Albertre fogják szállítani.