Magyarország története V. (töredék) [antikvár]

LFerdinánd még Linczben volt, midőn Rákóczi György 1646-ki februárius 22-én Fogarasban kelt s a fran- [1646. czia udvarhoz intézett oklevelekben késznek nyilatkozott a háború megnyitására, ha a császár, mit ő, a fejdelem, valószínűnek tart, nem hajtaná végre a liuczi békekötést; ha a porta őt; a fejdelmet, felhatalmazza a fegyverfogásra; ha a franczia és a svéd koronák lefizetik a pénzsegélyt, melylyel neki még adósai, s azontúl pontosabban felelnek meg kötelezettségöknek. Más nap Mazarin bíbor-nokhoz adott levélben eloszlatni kivánta a kósza hirt, mely őt a katholikus egyház ellenségének mondja, holott soha sem volt szándéka csorbát ütni a katholikus hitvalláson. Croissy, a franczia követ, ura nevében még többet Ígért a fejdelemnek, egyebek közt azt is, hogy őt mindazon jogok birtokában fenn fogja tartani, melyek neki a békekötés alkalmával Ferdinánd által adományoz-tattak, s hogy Lengyelországot szövetségre fogja birni, vagy legalább semleges magaviseletre kényszeríteni. A svéd fegyverek szerencséjének hanyatlása lehetett a fő ok, mely a fogarasi szerződés életbe-léptetését gátolta.Németországban a westphaleni békéhez történtek elő készületek, s Tokajban Ferdinánd és Rákóczi biztosaik között már megnyílt a linczi békekötés végrehajtása körül az értekezlet, midőn királyi levelek május 1-ére,Dum ont, Corps di p 1 o m. V. k. 1. r. 333. 1. Diarium tractatvis Tokajen sis a menso aprili usque au-gustum 1646 cum insertis actis, K a p r i a n i kéziratainak A. fol. XXIX. kötetében.1*