Bővebb ismertető
Címlap szélén korabeli beírás.
"Réges-régen, vagy kétszáz esztendővel ezelőtt élt messze Törökországban egy öregedő, szelídtekintetű magyar ember. Rodostó volt a kisváros neve, ahol csendesen tengette egyhangú életét. Ott terült el a napsütötte Márvány-tenger partján. Nem volt sok dolga az öregúrnak. Ami kevés szüksége akadt, azt biztosította számára a jóakaratú török császár, a szultán. Hát csak sétálgatott az elhagyott utcákon, félig kőből, félig fából épített furcsa házak között. Az egyik előtt sokszor, nagyon sokszor megállott. Nagyot sóhajtott, a szívébe belenyilalt valami. Aztán összeszedte magát, és borongós lélekkel ballagott tovább. Micsoda szomorú emlék fűzhette ehhez az idegen épülethez? Talán szeretett kedves felesége, gyermeke halt meg a komor, csendes falak között? Nem, az öreg magyarnak sohasem volt családja. Magányos, elhagyott vándora volt az életnek, pedig valamikor úgy vágyott ő is jó feleségre, szép gyermekekre."