Mindennapi problémák [antikvár]

A snájdig leány Mivel, fájdalom, nem tartozom azok közé, akiknek nevét az újságok a legtöbb adót fizetők listájában közölni szokták, s a jószágkormányzóm (aki a holdban él) becstelenül elhanyagolja a befolyó pénzek elküldését, viharos mult után, fehér hajjal, mint hites tanácsadó keresem a mindennapi Graham-kenyeremet. Hogy ez nem könnyű életpálya, ma is tapasztaltam, amikor egy szende, falusi kisasszony arra kér: magyarázzam meg neki, hogy mikép lehet valaki úgynevezett snájdig leánynyá, mert neki a környéken lakó fiatal urak valamennyien azt mondták, hogy a huszadik században csak. a snájdig leányok hatnak a serdültebb ifjúságra. Akármi a véleményem erről a különös kérdésről, köteles vagyok eleget tenni az óhajtásnak, mert ha valaki - mint e sorok szerény irója - tanácsadásból él, hát nem szabad fitymálnia semmiféle problémát se. A kisasszony tudni akarja, hogy mik a snájdig leány kellékei, - nincs hát jogom hozzá, hogy holmi unalmas morálprédikációkkal hozakodjam elő, hanem rezonirozás nélkül eleget kell tennem a nyájas olvasó parancsainak.