Mire megvénülünk? IV. (töredék) (rossz állapotú) [antikvár]

Részlet a könyvből: XXIV. A bolond tréfa. Hagyjuk a boldogokat örülni. Kövessük azt a másik ifjút, kiben mind az az édes tetterő, a mi egy viszontszerető szivet és boldogság extasisába meriteni képes lett volna, keserü szenvedélylyé változott át, mely képes egy viszontgyülölő lelket a kárhozatra üldözni. Este volt, midőn megérkezett Lankadombra. Topándy nagyon várta már. Cziprát nem is engedte hozzá jutni. Vitte magával abba a laboratoriumba, a hol együtt szoktak és egyedül tanakodni emberek és természet fölött.