Ne engedjük a madarat... s más holmik [antikvár]

Pár oldalán színes ceruzás jelöléssel.
Tömörkény István. Ne engedjük a madarat... s más holmik. Budapest, [1911]. Franklin-Társulat. 286, [2] p. Egészvászon. / Részlet a könyvből: Előzetesen természetesen bocsánat a mészárosipari segéd uraktól, de nekik is jobban illett, mikor még úgy hívták őket, hogy székálló-legény és olyan alkalmasak voltak a magyar csizmában, a melylyes fehér kötőben, oldalukon a lánczon csüngő és sárgaréznyelű fenővassal, hogy szinte gyönyörűséggel mentek a mészárszékbe húsért azok, a kiknek ez is a foglalkozásuk volt. Ma bizony bár a legények itt is, másutt is segédek és üzletvezetők, - kivétel azonban a hajózat, mert a hajózatnál hajóslegények vannak. Azt lehetne most már hinni, hogy a hajózati legények mind csakugyan legények. Pedig dehogy. A nóta ugyan beszél hajóslegényről, halászlegényről, a kik különféle ifjú és bohó szerelmi történeteket művelnek; hiszen igaz, vannak ilyenek is, de nem mind ilyenformák.