Nevek és napok (aláírt) [antikvár]

A kötet megkímélt állapotú, a védőborító viseltes, szakadt, elszíneződött. Aláírt példány!
Kallós Ede. Nevek és napok. [Utónévkönyv.] Budapest, 1943. Dr. Vajna és Bokor (Globus ny.) 383 + [1] p. Aláírt példány! A szövegközi ábrák E. Kandó Gyula rajzai. A címlapot Gábor Pál tervezte. A kötet szerzője, Kallós (Kohn) Ede (Budapest, 1882. július 22.– Budapest, 1950. április 11.) neves magyar klasszika-filológus, gimnáziumi tanár, filológiai szakíró. 1911-ben a tisztviselőtelepi gimnázium, majd a Szent István főgimnázium tanára. 1910 és 1921 között tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia klasszika-filológiai bizottságának. Számos jeles tanulmánya jelent meg filológiai és társadalomtudományi folyóiratokban a klasszika-filológia és ókori vallástörténet köréből. "Kallós Ede (1882-1950) először 1943-ban megjelent Nevek és napok című kötete bőven ontja a keresztnevekhez fűződő magyarázatokat, azt a roppant művelődéstörténeti anyagot, ami egy-egy mindennapinak tetsző mai keresztnév mögött rejtőzik. Az olvasó a könyvben található 425 név leírásának olvasásakor elkalandozik a vallástörténet, politika, néprajz, művelődéstörténet, nyelvi elemzések legkülönbözőbb területeire, hogy egy-egy keresztnév eredetét megfejtse. Az egyik névben (Gyula) ősi magyar hagyomány emléke él, akad olyan név (Etelka), amely irodalmi divatnak, Dugo­nics András hatásának köszönheti eredetét. A nevekben is benne van a világtörténet, csak ki kell olvasni. Ezt a munkát vállalta Kallós Ede népszerűsítő munkája. Olyan pontos, mint egy lexikon, és olyan érdekes, mint egy detektívregény. Némelyik név tulajdonosa annyira világtörténeti jelentőségű volt, hogy neve általános fogalommá, közszóvá vált. Gondoljunk csak Julius Caesar nevére, amely a császár, Kaiser, cár szóknak adott életet, vagy Nagy Károlyra, akinek a neve rejlik a mi király szavunkban. Ki gondol arra, hogy a magyar János név a bibliai Jahve istennevet foglalja magában? A György név az ókori görög földművelők kunyhóiból indul ki, jelentőségre jut a népvándorlás korában, majd a keszthelyi Georgikon alapításában részt kérve, újra visszatér a mezőgazdaság világába. Ki sejtené, hogy az eredetileg drágagyöngyöt jelentő Margit név, melyet a szerelmi elragadtatás formált, hosszú, bonyodalmas úton eljut egészen a mi Árpád-házi Szent Margitunkhoz?" Félvászon kötés illusztrált kiadói védőborítóban.