Bővebb ismertető
ELSŐ FELVONÁS A KAR jő. Kar. Láng-múzsát, oh! nekem, ki felszökell A képzelet legtündöklőbb egébe; Színpadnak egy királyságot : reá Színészekül herczegeket, s a szin Pompáját szemlélni királyokat! A harczos Henrik ekkor önmagához Illőn Mars öltönyében lépne föl, Sarkában éhség, tüz s kard, mint kötött Ebek, csúsznának szolgálatra készen. Azonban megbocsássatok, hogy im E föl nem lengő, lomha szellem ily Nagy tárgyat e hitvány deszkára mer Fölhozni. E kakas-ketreczbe vajon Elférnek-e Frankhon tágas mezői? Vagy e fa O-ba*) bétömhetni-e Magát azt a sisakcsomót, a melytől Agincourtnál a lég is reszketett ? Bocsánat, oh! hiszen ha szük teren egy Görbült vonalka milliót jelenthet :