Székely fürdők, székely tájak [antikvár]

A gerince erősen sérült. A képek alatt ceruzás bejegyzések találhatóak.
Kádár László. Székely fürdők, székely tájak. [24 tábla fekete-fehér fotóval, metszettel illusztrálva. A fedőlap az Ojtozi-szoros; Morelli metszete, Keleti Gusztáv rajza után, 1869-ből.] (Officina Képeskönyvek) Bp., (1943) Officina kiadó. 36 p. + 24 t. Félszvászon kiadói borítóban. // Messze vissza kell mennünk a Föld történetében, amelynek sorait régen élt állatok és növények kővé meredt földi maradványai írták az évmilliók során egymásra halmozódott rétegekre ahhoz, hogy megtaláljuk a Székelyföld tájképi szépségeinek gyökerét és számtalanféle gyógyvizének, fürdőjének eredetét. A magyar föld önálló tájjá akkor vált Európában, amikor a Kárpátok láncai a medence közepének gyűrhetetlenül kemény röge körül felboltozódtak. ez a geológiai harmadkor miocénnak nevezett korszakában történt; hegyek emelkedtek fel, s medencék süllyedtek be ekkor európaszerte. Ebben az időben rajzolódtak Erdély körvonalai is. Azóta a hegyképződés nagyon megcsappant, bár még korántsem szűnt meg teljesen. A harmadkori hegyképződéssel egyidejűleg alakult ki az Erdélyi Medence is. A Keleti Szigethegység tömege ekkor magasra tolódott, a Medence maga pedig lezökkent. Ilyen óriási méretű elmozdulások természetesen nem folytak le minden megrázkódtatás nélkül.