Szerelem az élők világában I. [antikvár]

Táblái kopottasak, kötése sérült, a könyvtest kettévált, lapélei foltosak.
Könyvem mindazokhoz fordul, akik tudnak értelmesen gondolkozni s elég bátrak ahhoz, hogy maguk alkossák meg a maguk világnézetét. Szivós kovász a világ, s csak az bir rajta keresztülhatolni, aki nem fél se ördögtől, se pokoltól. Természetes, hogy csak érett emberekre gondoltam. Érett pedig mindenki, aki csak egyszer is átélte a megnyilatkozás óráját, amikor feltört lelkéből a megismerés szomjusága. Amikor belátta, hogy ez az egész kérész-élet minden hajszájával, minden csalódásával végtelenül észnélkül való valami, hacsak nem ad néki magasabb értelmet a megismerés, az a kis gyertyavég, aminek "gondolkozás" a neve, ami ebben a sötét zürzavarban egyedüli segitő eszközünkül adatott. Aki a megismerést keresi, mez nélkül jár s csak egy a fedő köntöse: az igazság. De ehelyett aczélos keménységgel megy neki egyetlen fénylő czéljának s nem tántorithatja el félreértés. Az ilyennel megférek, minden egyéb emberrel szemernyit sem törődöm. Tényekből rótt alkotmányom gerendáit több-kevesebb szerencsével a modern élettani és zoológiai kutatás beláthatatlan térségein keresgéltem össze.