Szerelem, örök titok [antikvár]

Táblái kopottasak, elszíneződtek. Kötése enyhén meglazult, a könyvtest kissé félrenyomódott.
Martin Maurice. Szerelem, örök titok. Budapest. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (ny.) 269 p. Fűzött egészvászon. Ford. Szántó Rudolf. // Részlet a könyvből: "Andrée tízesztendős volt, amikor meghalt az édesanyja. Mivel apját sokkal jobban megtörte a csapás, mint a kislányt, Andrée szelleme a támogatás munkájában érlelődött erőssé. Arrasban laktak, a szelíd és mélabús ember itt tanároskodott. Ferrand úr Baume-les-Dames-ben született paraszti eredetére büszke kishivatalnok családból, amely még nem távolodott el végkép az anyaföldtől. Alighogy befejezte a tanulmányait a tanárképzőben s elfoglalta első tanári állását Toulouse-ban, beleszeretett egy tönkrement hajósgazda leányába és feleségül vette. Az asszony túlságosan törékeny volt s egy kicsit mindig lázas, - meglátszott rajta, hogy nem sokáig marad idelenn. Második terhessége alatt télvíz idején valami titokzatos betegség megölte, - akkor huszonkilenc éves volt. Andrée a burgundi parasztősök vasegészségét örökölte apjától. Keménykötésű kislány volt, barnabőrű gyerek, a haja sűrű és fekete. Apja viszontlátta a gyermekben feleségének sötéten csillogó szemét, finom, elefántcsont-tagjait, de a kislányból szerencsére hiányzott halott anyja beteges, baljós csillogása. Andrée csupa derű és határozottság volt. Már tizenkétesztendős korában nagy biztonsággal osztogatta a parancsokat a cselédeknek s buzgón ellenőrizte a kiadásokat. Mikor tizenötéves lett, Ferrand úr áthelyeztette magát Párizsba, hogy leánya tovább folytathassa tanulmányait."