Szergiusz és egyéb történetek [antikvár]

Borítói kissé elszíneződtek, maszatosak.
Részlet a kötetből: SZERGIUSZ. Petrőczei egy erdőcske felé haladt embereivel, egyszerre kozákok törtek rájok és elfogták mindannyiukat. Egy óra múlva már parasztszekereken ültek és másnap az orosz fogoly táborba érkeztek, egy nagy, tejszagú majorba, a mely körül a legelő, mintha búcsú lett volna, tele volt apró és nagy vászonsátrakkal, kátránypapirból összetákolt kalyibákkal. Egy hét múlva háromlovas orosz úri fogat állt meg a majornál; a bakon szakállas, alacsony, czilinderes kocsis; a hintóból egy fekete selyemruhás, gyémánt keresztes, karcsú, öreg úrihölgy, meg egy magasrangú, fehérbajuszú tiszt szállott ki. A kocsin sok csomag teveszőr takarókkal, sapkákkal, szivardobozokkal, déli, gyümölcscsel és imádságos könyvekkel. Az úrinő keresztet vetett, azután végigment a foglyok sorain. Mikor Petrőczeihez ért, a tiszthez fordult és mondott neki valamit. A tiszt föltette a csíptetőjét, beírt egy pár szót a jegyzőkönyvébe és kitépte a lapot; másnap Petrőczeit kocsira ültették és elvitték egy távolfekvő úri birtokra, a melynek gömbtetős, tarkatéglás kastélya ama furcsa kaukázusi palotákhoz hasonlított, a melyeket a fogoly tiszt eladdig csak keleti tárgyú balletekben látott.