Tizennégy vigasztaló kép [antikvár]

Könyvtábla foltos.
Dr. Luther Márton. Tizennégy vigasztaló kép (Megfáradtaknak és megterhelteknek). 1942 Budapest. Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Könyvkiadó Vállalata. Fébé nyomda. 83p fűzött kemény papír. BEVEZETÉS Dr. Luther Márton 1519 őszén írta ezt a művét Bölcs Frigyes választófejedelem részére. A fejedelem 1519 nyarán a császárválasztás izgalmai következtében súlyosan megbetegedett. Udvari lelkésze, Dr. Spalatin György felkérte Luthert, készítsen vigasztaló iratot a fejedelemnek. A reformátor tizennégy pontba foglalta össze mondanivalóit. A középkor szentjei közül ugyanis különösen tizennégyet szoktak segítségül hívni a bajbajutott emberek. Ezeket a szenteket képeken, domborműveken ábrázolták s rendszerint két sorban helyezték el őket úgy, hogy a felső sorban is hét s az alsóban is hét szent képe volt látható. Luther e könyvében azért ad kétszer hét vigasztaló lelki képet, hogy ez a tizennégy evangéliumi vigasztalás kiszorítsa a tizennégy segítő szentet, akiket minden rossz elűzőinek tart és segítségül hív a babona. A könyvet Spalatin lefordította németre s 1520 februárjában már elhagyta a nyomdát mind a latin, mind a német nyelvű kiadás. Eredeti latin címe: Tessaradecas Consolatoria pro laborantibus et oneratis. - Rendkívüli hatása volt. Egymást érték az újabb és újabb kiadások. A megjelenés évében, 1520-ban kinyomtatták Lipcsében, Ágostában, Kölnben és Torgauban. Német nyelven 1525-ig hét kiadást ért meg. Angolul is megjelent 1580-ban. Még az ellenkező tábor is szívesen fogadta...