Tokeah és a fehér rózsa [antikvár]

Sarkok kopottasak, tábla kötése laza.
Sealsfield, Charles. Tokeah és a fehér rózsa. Budapest, [1937]. Tolnai Nyomdai Műint. és Kiadóváll. (Ny.). 280, [8] p. (Világkönyvtár). Ford. Telekes Béla. Félvászon. / "BEVEZETÉS Két világ költőjének nevezi e regény szerzőjét egyik életrajzirója, mint Amerika és Európa egymástól érzésben, gondolkodásban annyira különböző két világának ábrázolóját, aki különös kettősség jegyében futotta meg élete pályáját, hiszen két világrész polgáraként felváltva hol Amerikában, hol Európában élt, kél nyelven, részint angolul, részint németül írta műveit s neve is kettő volt, a családi Karl Posil és az írói: Charles Sealsfield. De az immár 56 éve halott, azonban művei elavulhatatlan szépségeivel egyre elevenebb érdeklődést keltő regényíró éppen a „Tokeah és a Fehér Rózsa" című idestova százéves remeke alapján magasabbrendű értelmezés szerint is két világ költője, oly két világé, amely egymással ősidők óta s még Isten tudja meddig viaskodik. Az egyik az egyre hatalmasabb lendülettel, de mind mohóbb szívtelenséggel nagyratörő emberi fejlődés külsőséges világa, a másik az emberi élet ősi kezdetlegességű formáiban is örök véglegességgel jelentkező igazlelkűség, nemesszívüség bensősége. A Mississippi völgyének őserdőségei és ültetvényei táján lejátszódó indiánus tragédia izgalmas eseményein, nemesszívű alakjainak nemcsak kegyetlen kalandorokkal, de az igazság jegyében is igazságtalankodó ellenfelekkel és saját fajtájuk viszályszítóival vívott harcain, egy nemeslelkű, de pártoskodó nép jobb sorsra érdemes fiainak a civilizáció, az idegen kultúra előnyomulása sodrában vergődő utolsó erőfeszítésein az ősi, kezdetleges életű, de tiszta erkölcsű kis nép katasztrófája oly szívbemarkolóan hat, mintha benne egy egész világomlás dübörögne; a színes, mozgalmas mese hol vészes, hol derűs fordulatai közül oly hangok zendülnek ki, amelyek napjainkban a fajokat, népeket, egyes embereket a lét vagy nemlét kérdésein bukdácsoltató világrengés korszakában erős visszhangot üthetnek az olvasó lelkének húrjain. "