Vörösmarty' minden munkái VI-VII. (töredék) [antikvár]

Részlet Csongor és Tünde ELSŐ FELVONÁS (Kert.) (Középett magányosan virágzó tündérfa áll, alatta MIRÍGY kötözve űl. CSONGOR jő.) CSONGOR. Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, 'S a' ki álmaimban él, A' dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a' szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, 'S lelkem vágy' szárnyára kél. Ah, de mit látok? középen Ott egy almatő virít, Csillag, gyöngy és földi ágból, Három ellenző világból, Új jelenség, új csoda. 'S a' ki ott kötözve űl, A' gonosz, kaján anyó, Nénje tán a' vén időnek, Mint lelánczolt fergeteg