A budai Vigadó története (dedikált példány) [antikvár]

ELOSZO A Budai Vigadó az 1900 és 1950 közötti fél évszázadban a székesfőváros napjainkra elfeledett, egykor közművelődési célokat szolgáló intézménye, budai kulmrális központja volt. Előzményeire és az 1945 utáni utóhasznosításra is lei térő „szemlélődésem" középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen feladatai voltak a Budai Vigadónak a székesfőváros, kiemelten Buda társadalmi és kulturális életében, voltaképpen kik, hogyan és miért játszottak szerepet ennek az egykori budapesti közintézménynek múltjában, ünnep- és hétlcöznapjaiban. Talán nem véleden, hogy a Budai Vigadó története csak napjainkban vált „akmálissá". Az épület közművelődési funkcióitól, társadalmi hátterétől, sőt egykori tulajdonosától egyaránt megfosztva az '50-es évektől elsősorban a pártállam kultúrpolitikai céljait szolgálta, a Népművészeti Intézet és az Állami Népi Együttes, majd jogutódjaik székhelyeként. Figyelmemet a Budai Vigadó korai történetének ismeretlen, egyben jelentős voltára 2006 elején Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, a Magyar Művelődési Intézet egykori igazgatója hívta fel. A Honismeret című folyóirat szerkesztőjeként a főváros jelentősebb épületeinek történetét ismertető sorozat első elemeként a Budai Vigadót szerette volna bemutami. Felkért a sorozat indító tanulmányának elkészítésére, amely - a levéltári kutatómunka időigényessége miatt kicsit megkésve - a Honismeret 2007/2. számában került közlésre. A kutatás indításakor szerény eredménnyel járt a témakörről megjelentek feltérképezése. A székesfőváros kultúrpalotája korai történetéhez egy, a megnyitásról tudósító korabeli terjedelmes újságciklc (1900), a Budapesti Városvédő Egyesület Adalékok sorozata Vízivárossal foglalkozó kötetében az épületet bemutató ismertető (1991), és Hajós Györgynek a megnyitás 100 éves jubileumára emlékező rövid cikke (2000) egymást részben átfedő anyagai adták a Idindulópontot. Könyvtári kutatás eredményeként jelentkezett a Budai Vigadóról eg}dk tervezőjének, Árkay Aladárnak az Építő Iparban, 1898-ban publikált ismertetése, majd az épületre Idírt tervpályázat szalonai értékelése a Fő-