A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben (dedikált példány) [antikvár]

éElőszóSoma/ JózsefA romániai magyar civil szféra hazai friss irodalma az ezredfordulón eléggé szerény: kevés publikáció, hiányos katalógusok, beindított és megszűnt lapok, ritkán egy-egy elemzés. Civil szféra pedig van, és egyre számottevőbb. Tízéves kezdés és újrakezdés után a szervezeti élet ma már nem az alapozásnál tart, hanem a hogyan tovább?" kérdése foglalkoztatja. A közösségünk létében és működtetésében betöltött fontosságát, súlyát mérlegelve figyelünk-e eléggé arra a szektorra, amely majdnem egyetlen útja a megmaradás feltételeit kialakító önépítkezésnek?Erre a kérdésre felelni kell, mert a felelősségtudat kialakításában a felelősök" széles rétege lehet előremozdító, de visszahúzó erő is. A romániai magyar civil szféra rendszerének működésébe számos redundáns elem vegyül. A hogyan tovább" kérdésében csakis a civil szféra rendellenességeinek ismerete, a mélyben rejlő ellentmondások, a feszültségek, a bizonytalanságok felismerése segíthet a továbblépésben.Tehát a tényeket szem előtt tartva lássuk, milyen nehézségei vannak ma a romániai magyar civil szférának?A román állam mai napig nem alakította ki a civil szféra működését segítő támogatási formákat, bár amúgy a civil szféra kettős haszonélvezője, egyfelől, mert ez a szektor társadalmi feladatok megoldását vállalja át az államtól vagy önkormányzattól, másfelől, mert számottevően hozzájárul a GDP-hez, értéket termel, adót fizet, valutát hoz az országba stb. A civil szféra (az illető régió keretei között) bizonyos állami-önkormányzati hatásköröket is átvéve a helységet, a tájat, a környezetet, emberközpontú világgá alakíthatja. Ma ez a szféra mindinkább emancipálódik, bár még mindig nem kellőképpen. Figyelembe véve, hogy a civil szféra a közösség számára igen fontos értékeket teremt, a társadalmi rekompenzáció íratlan törvénye alapján az állam nemcsak morális, de nagyságrendben komoly anyagi támogatásra is köteles lenne. Ezzel a kötelezettséggel minden demokratikus állam számol, amikor költségvetését meghatározza. Bár a román demokrácia még nem jutott idáig, remélhetően a romániai demokratizálódási folyamat elkerülhetetlenül magával hozza az alapítványok és szervezetek tételes állami költségvetési támogatását is. jelenleg a civil szervezetek értékteremtő szolgáltatásának nagyságrendjéhez viszonyítva a román állam támogatása aránytalanul kevés.A romániai magyar közösség ezidáig nem találta meg sem a módot, sem a kellő támogatást ahhoz, hogy stabil humán forrásközpontokat hozzon létre, amelyek biztosíthatnák a fejlesztéséhez szükséges, nélkülözhetetlen szellemi hátteret. A romániai magyar civil szféra jelenlegi kapcsolata a