A csapás (dedikált) [antikvár]

Tálas-Tamássy Tamás orvosként élte le élete nagyobbik felét. Volt sebész, majd körorvos lett a főváros környékén. A kilencvenes évek egészségügyi változásai késztették írásra. Először publicisztikái, interjúi jelentek meg, aztán egy-két pályázatra novellát is írt. Mostanában, illeszkedve a változó világhoz, néha blogokkal jelentkezik közérdekű témákban. Első kötete 2006-ban magánkiadásként, majd 2020-ban a Fekete Sas Kiadó gondozásában jelent meg Vizit éjes éjjel címmel. A könyvben naplótöredékek keveredtek fiktív történetek epizódjaival, korrajzként a gyógyítás világának négy évtizedéről. A szerző most újabb történettel állt elő. Mese felnőtteknek. A regény főszereplője a múltbéli utazásra induló friss nyugdíjas, akit jóval élete derekán túl hoz össze a vak véletlen a tudat alatt mindig megálmodott társsal, aki elhozza számára az együttrezdülés élményét és a feltétlen bizalom közös buborékéletét. Ám sorsa, sorsuk váratlan fordulatai szembesítik létezése, létezésük törékenységével. Így ír erről: "Bonyolult dolog a sors. Mindegyikük magányosan kénytelen viselni a maga túlélőségét. Egyszerre köti össze őket a feltétel nélküli vonzódás és a háttérben az aggodalom, ami most már soha nem lesz elhagyható. Furcsa, hogy a köztük mágnesként működő erőtér intenzitását minden pillanatban együtt élik meg, az aggodalmat viszont titkolni kell, az rombol..." Igen, így, vagy úgy, mindannyian túlélők vagyunk... Miközben a szereplők kapcsolata kibontakozik, folyamatos idősík váltásokban jelennek meg életeseményeik, múltból felbukkanó történetek. Maguké is, másoké is. A társasági összeverődések során különféle figurák kerülnek elő, néha meghökkentő sorsokkal. A szerző mesél háborúról, 1956-ról, az életre készülés, az orvoslás árnyalatairól, közeli és távoli tájakról, barátokról, szerelmekről... Mert neki mindig mindenről eszébe jut valami. A történet, a mese mellett, mögött azonban finom eleganciával mutatja meg a lélek apró rezdüléseit is. Nem tolakodóan, de gyakran elemez, számot vet, s figyelmeztet is. Üljünk mellé, s hallgassuk! Szádváriné Kiss Mária Biatorbágy Közművelődéséért Alapítvány *** "Tálas-Tamássy meggyőzően ábrázolja érzelmek kibontakozását a sors véletlen fordulatai között. Megmutatja, hogy a test hanyatlásán és az évek múlásával táguló magány szürkeségén hogyan lehetnek úrrá a múltban gyökerező emlékek, barátságok, és az élet soha fel nem adható megújulása." Vitéz Károly Yale '63 New York