A Fecske-malom története (dedikált példány) [antikvár]

BevezetőA napóleoni háborúk idején százezres hadseregek járták be Európát. Mivel a hadseregeket etetni és ruházni kell, Magyarország - bár meg kellett adnia a véráldozatot - még némi hasznot is látott belőle: a bécsi piacon jó ára volt a magyar búzának, a szürke marhának (ráadásul az még a maga lábán hajlandó volt elmenni a vesztőhelyre), de még a rossz minőségű, zsíros magyai' gyapjúnak is. Paraszti kézen is jelentős vagyonok halmozódtak tél. Kár, hogy az 1811. évi devalváció - a papírpénz értéke az ötödére szállt le - ennek a javarészét elvitte. Mindenesetre a reformkornak volt mihez visszanyúlnia, amikor újra akarta szabályozni a vámok kérdését. Széchenyi István gTóf pedig már alighanem úgy érezte, hogy érdemesebb hsztet, tehát feldol-gozottabb anyagot szállítani, mint gabonát. Kezdeményezésére alakult meg a Pesti Hengermalom Társaság, és épült meg a főváros első gőzmalma. Kiváló építész, Hild József építette, és a malom az akkor korszerűnek számító svájci Sulzberger-rend-szerű hengerszékekkel dolgozott. Innen indult el a magyar ún. magasőrlési eljárás. Korábban a molnároknak érteniük kellett az ácsmunkához, hiszen a vízi-, szél- és szárazmalmok berendezése szinte teljesen fából készült. Itt a gépi berendezések karbantartására már öntödére volt szükség - maga Ganz Ábrahám volt az öntőmester -, 1847-ben pedig önálló gépgyár lett az öntödéből. (Ez lett aztán a szabadságharc alatti magyar fegyvergyár alapja.)1870-ig tizenhárom további nagy gőzmalom épült Pesten és Budán. Ganz hajdani munkatársa, a kiváló Mechwart András tökéletesítette a svájci hengerszéket, amely nem volt sorozatgyártásra alkalmas. A kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó új hengerszék 1875 után egyeduralkodóvá vált a magyar malomiparban, 1884-ben pedig Haggenmacher Károly megalkotta a síkszitát, a következő jelentős magyar találmányt. (Ó is a Pesti Hengermalom alkalmazottja volt.) Nem csoda, hogy Magyarország malomipari nagyhatalommá lett, a városok sorában pedig Budapest volt az amerikai Minneapolis után a világ második legnagyobb malomipari központja. Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. pedig tucatnyi nagy malmot épített vidéken.Szükség is volt ezekre a korszerű vidéki malmokra, bármennyire imádjuk is a néhány megmaradt vízi- és szélmalmot. Ahová az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. nem jutott el, helyi kezdeményezésekre volt szükség. A Jászkun kerület mindig is híres volt vállalkozó szelleméről. Amikor a kerületet minden törvény csúfjára zálogba adják a Német Lovagrendnek, az itt élők ebbe nem nyugszanak bele, és 1745-ben önerejükből megváltják magukat. Ez az úgynevezett redempció. 1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánítja a hármas kerület lakóit.A következő évszázadban pedig meglátszik Jászberényen, hogy maga a nádor volt a jászkunok főkapitánya. Kicsiben olyasféle munkába fogott bele itt, amilyet a gyorsan népesedő és épülő Pesten végzett. Abban az időben a városok korszerűsítése és szépítése még kéz a kézben haladt. Jászberényben már a XIX. század során nagyon