A felkelő Nap fia (dedikált) [antikvár]

Előszót írni hálátlan dolog - csak meg ne bánja Antal György Bálint - Gyuri -, hogy rám bízta immáron negyedik kötetének felvezetését. Kicsit személyesnek kell lennem, ha indokolni akarom, miért is vállaltam... Nos, Gyuri 1944 januárjában született Alagon, jómagam szintén 44-ben ugyancsak Alagon, júniusban. Nem egy iskolába jártunk, de bátyja, Péter - a Pekusz -jóvoltából vannak közös emlékképeink. Nagyon régiek... Tanulmányaink különböző irányba vittek, megesett, hogy évekig nem találkoztunk, aztán csak összefutottunk a vonaton, metrón, utóbb az SzTK-ban... Ahogy teltek az évek, furcsa módon gyakrabban, mint ifjú éveinkben.. Szóval, azért tudtunk egymásról. Agronómusként kezdte felnőtt életét, és aligha gondolta, hogy 1975-ben, mindössze 31 esztendősen betegsége következtében orvosai eltanácsolják szeretett szakmájától; leszázalékolták. Gondoljunk bele: harmincegy esztendős volt!